Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

152 — Az árú szolgáltatása — Tőzsdén nem jegyzett részvényeknek eladása esetében az eladó, ha ezekkel a szállítás időpontjában már nem rendelkezik, természetben való teljesítés helyett csak a részvények készpénzbeli egyenértékének megtérítésével tartozik a vevőnek kárpótlást nyújtani (C. IV. 4055/1925. H. T. 1927. 101.). A vevőnek a K. T. 354. §-ában megszabott az a kötelessége;, hogy az utólagos teljesítésre kellő időt engedjen, csak abban az esetben áll fenn, ha az eladó az árú átadásával késik, de nem terjeszthető ki a K. T. 348. §-ában szabályozott arra az: esetre, ha az eladó az árút szolgáltatta, de az a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felelt (II. 850.;. A pénzcserére irányuló (valutavásárlási) ügyleteknek az ügylet természetéből folyó lényeges alkateleme az, hogy úgy a szolgáltatás, mint az ellenszolgálatás tárgya törvényes fizetési eszköz legyen. Ha az egyik fél által történt szolgáltatás ilyennek nem tekinthető (pl. ha a bankjegyek hamis lebélyegzésűnek bizonyultak) nem minőségi hibáról, hanem a szerződésnek megnem jelelő szolgáltatásról van szó és ezért nem a K. T. 349. §. 2. bekezdése, hanem a 350. §-ának határozatai alkalmazandók hasonszerűen (IV. 707.). Hasonlóan bírálandó el az a vételi ügylet, melynél a vásárolt gép a. kikötött lóerőszámmal nem rendelkezik. A kifejthető lóerő ugyanis a vevő szompontjából olyan lényeges tulajdonság, amelynek hiánya a vevőt feljogosítja, hogy a gépet, mint a szerződésnek meg nem felelő árút a K. T. 350. §-ának hasonszerü alkalmazásával —• tekintet nélkül a K. T. 346. és 349. §§-ainak rendelkezéseire — visszautasíthassa és a vételügylettői elállhasson (II. 470.). Ugyancsak idetartozik az olyan eset is, ha az eladó más árút (káposztamag helyett repcemagot) szállított, mint amit a vevő vásárolt és pedig tekintet nélkül jó- vagy rosszhiszeműségére és arra, hogy a vétel helyi vagy helykülönbség melletti vétel. A K. T. 350. §-ának a bírói gyakorlat értelmében ily esetre is alkalmazható rendelkezése szerint az eladó a 349. §-ban meghatározott rövid elévülési időre sikerrel nem hivatkozhatik, mert ezzel vét a rendes kereskedőtől elvárható gondosság és a kereskedelmi forgalomban megkívánt hűség és bizalom követelménye ellen (IV. 64.). : , Magánjogi csalás állapíttatott meg és így a K. T. 350. §-a volt alkalmazandó akkor, amikor az eladó a vevőnek vetőmagárban vetőmagnak nem nevezhető elégtelen csírázóképességű magvakat adott el anélkül, hogy megjelölte volna az árúnak tisztasági és csírázóképességű arányát, miért is eljárása megtévesztő volt (III. 316.); amikor a dióbélgyártással, tehát emberi élvezetre szánt cikkel foglalkozó kereskedő, anélkül, hogy annak minőségét kifejezetten megmondta volna, csupán ipari célra alkalmas árút adott el,