Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Az árú hiányai — 145 venni, jogosnak mondotta ki a vevő elállását (I. 1895.), továbbá a megvett szőnyegárút s azért nem honorálta a nem szállító eladónak azt a kifogását, hogy a vevőnek fedezeti vételt kellett volna eszközölnie, hanem kimondotta, hogy joga volt a szerződési és a piaci ár közötti különbözetet és az elmaradt hasznot követelnie (III. 240.), végül a préselés alkalmával lemért szénát, amiből következik, hogy a nem szállító alperes fedezeti vétel folytán nem a préselés eiőcti megtekintés alkalmával megbecsült nagyobb súly, hanem a tényleg lemért kisebb súly alapján tartozik kártérítést fizetni (I. 1886.). Nem egyedi árú ellenben a pince (ászok; hordó még abban az esetben sem, ha az eladó a vétel megkötése alkalmával közölte a vevővel, hogy bizonyos egyéntől általa vásárolt hordók továbbadása képezi a véteL tárgyát (C. VII. 5944/1925. H. T. 1927. 72.). A megvett dolog tulajdonjoga az átadással megy át a vevőre. Nem jelent átadást az eladó pincéjében a vevő által kiválasztott hordóknak lepecsételése (I. 77.), a bútoroknak a felperes nevével való megjelölése (II. 394.) 1 a kiválasztott sertéseknek külön ólba való elhelyezése, miért is az ezekben bekövetkezett kár az eladó terhe (II. 641.). Tulajdonjog fentartása esetén, az eladó részéről a szerződés teljesítésének követelése a vételár teljes kifizetéséig fentartott tulajdonjog elvesztését maga után nem vonhatja. Ezért a fenntartott tulajdonjog érvényesítésének nem akadálya az, hogy a vevő megelőzőleg az ingók visszaadását felajánlotta, az eladó azonban ezt el nem fogadta, hanem a vételár kifizetéséhez ragaszkodott (II. 704.). Viszont az, hogy az; eladó a vételnek tulajdonjogfentartással eladott és birtokába visszakerült tárgyát magánál visszatartotta, annak a vevő részére való kiadását megtagadta és azzal üzleti céljaira rendelkezett, az eladó részéről a fenntartott tulajdonjog gyakorlását jelenti, ez pedig egyértelmű a vételügylettől való elállással (IV. 305.). 2. Az áru hiánya. Rendelkezésre bocsátás. — A vevő értesítési kötelessége. — Kifogásolás successiv szállításnál. — Az eladó szavatossága. — Megtekintés, rejtett hiba, szakértelem. — Állatszavatosság. — Minta. — Veszélyviselés. — Kifogások elévülése. Rendelkezésre bocsátás csak azonnali értesítés esetén hatályos. Nem pótolja ezt az, hogy a vevő a nyomban az átvétel után felfedezett hiány miatt előleges szakértői szemlét kért, amely csak' később foganatosíttatott (I. 1769.). Dr. Nagy Dezső Bálint és Dr. Huppert Leó: Döntvénytár Hiteljog 10