Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

146 — Az árú hiányai — A hiányok közlése nélkül történt rendelkezésre bocsátás nem joghatályos. Ha a vevő a kifogásolt árút a rendelkezésre bocsátás után használta, a rendelkezésre bocsátástól utóbb elállottnak tekintendő (III. 17.). Nem tartozik a vevő az árút rendelkezésre bocsátani akkor, ha a kifogásolt ár#/ meg akarja tartani és csupán a hiányok pótlását, vagyis lényegében a szerződés teljesítését kívánja (II. 1630.), úgyszintén akkor sem, ha árleszállítást követel, követelését azonban oly időben tartozik előterjeszteni, hogy az eladót árleszállításra irányuló szándéka felől túlhosszú időn át bizonytalanságba ne tartsa (II. 608.), tehát a vevő árleszállítás iránti igényét csakis akkor és annyiban érvényesítheti, amennyiben ezt a jogát az eladóval szemben kellő időben érvényesíti — bár a K. T. 346. §-a a 348. §. eseteire nem vonatkozik — (II. 943.), mert a szerződő felek részéről kölcsönösen megkívánt hűség és gondosság megköveteli, hogy amelyik fél a másik féllel szemben a szerződés nem kellő teljesítése miatt igényt akar támasztani, arról a másik felet sürgősen értesítse (IV. 739ÓHa a vevő a vételár fizetését az árú hiányossága miatt megtagadta és az eladó hosszú időn (adott esetben hat éven) át tartott hallgatásával bizonytalanságban tartotta őt tartozását illetően, a vevő joggal lehetett abban a feltevésben, hogy az eladó az ellenszolgáltatás megtagadását maga is jogosultnak tartja, miért is a vételárat megfizetni nem tartozik. Hogy a kifogásolás szabályszerű volt-e és hogy az eladó kellékszavatosságot vállalt-e, ily esetben közömbös (C. IV. 7832/1927. H. D. 1929. 78.). Successiv szállításnál az ügylettől való elállás esetében elegendő, ha a K. T. 347. §-a szerint kifejezett kifogásolás és rendelkezésre bocsátás csupán az első szállítmánynál történik, a további szállítmányoknál pedig a vevő elállási szándéka konkludens tények útján jut kifejezésre (C. IV. 5730/1927. H. T. 1028. 137.). Az a körülmény, hogy az eladó bizonyos idő tartamára a hiányokért szavatosságot vállalt, nem szünteti meg az eladónak azt a kötelezettségét, hogy már eredetileg is szerződésszerű árút szolgáltasson s így nem is fosztja meg a vevőt elállási jogától, amennyiben az eladó már eredetileg hiányos árút szolgáltatott (C. IV. 3078/1927. K. J. 1928. 54.). De az eladó által vállalt szavatos.ság alapján a vevő, ha a hiányos dolgot a hiány ismeretében rendelkezésre bocsátás helyett elfogadta, vagy azzal mint sajátjává! rendelkezett, csak akkor támaszthat követelést, ha jogát ehhe:-a hiányos dolog elfogadásakor fenntartotta (C. IV. 3994/1928. K. J. 1929. 155.). Bár a K. T. 346. és 347. §§-ai minőségi kifogás esetén alkalmazandók, a vevő az általa átvett árút túlhosszú idő után