Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Elállás — 141 menyekből kivehető megállapodás is meghatározhatja. Pl. ha folytatólagos szállításnál az áru átvétele a korábbi részletekre nézve, úgyszintén a vételár felvételezése állandóan a vevő telepén történt, a 322. §. 2. bekezdése és a 324. §. intézkedéseinek figyelmen kívül hagyásával, a további részletek is itt teljesítendők és itt fizetendő a vételár is (I. 1062.). A teljesítési helynek az országtól való időközbeni elszakítása a magyar jog alkalmazhatóságát nem érinti. így pl. hadikölcsönkötvény ügyletből folyólag magyar felek között folyó perben nem a kötvénykövetelések valorizálását rendelő cseh szabályok, hanem valorizálását kizáró magyar jogszabályok alkalmazandók, bár teljesítési helyül Ungvár volt megjelölve (I. 595.). Ha a vállalkozó teljesítési késedelmességéből előre látható, hogy a vállalkozás a kikötött időre befejezést nem nyer, a megrendelő megfelelő záros határidőt tűzhet ki a mulasztás pótlására oly hatállyal, hogy ennek eredménytelen eltelte esetére joga lesz a szerződéstől elállani (C. VII. 8971/1927. K. J. 1928. 52.). A kormányhatóságilag engedélyezett moratórium nem akadálya a hitelező követelése bírói úton való behajtásának, csupán azzal a következménnyel jár, hogy a teljesítési határidőt a moratórium megszűnte utáni időre kell megszabni (C. IV. 6807/ 1927. K. J. 1928. 125.). Ha a békeszerződések az adósnak állami hozzátartozásában kényszerű változást okoztak, ez tartozását nem az eredeti szerződés, hanem az illető békeszerződések vonatkozó rendelkezései szerint köteles teljesíteni (III. 659.). Ha a szerződő fél a másik fél kérdésére egy ízben már válaszolt, az ugyanolyan értelemben ismételten feltett kérdésekre újból válaszolni nem tartozik (III. 622.). 2. Elállás. A félnek elállási nyilatkozatában meg kell jelölnie az elállás okát. A megjelöltön kívül a perben sem érvényesíthet más — habár az elálláskor már fenn is állott — okokat (II. 1059.). Ebből következik az, hogy annak elbírálásánál, hogy vájjon a fél a szerződéstől jogosan állott-e el, rendszerint csak az illető félnek az elállási nyilatkozatában, az elállás okául felhozott és a másik féllel közölt körülmények vehetők irányadókul (II. 323.). A teljesítés jogosulatlan megtagadásából az ügylettől való elállás vélelmezhető, a teljesítés megtagadására vonatkozó kijelentés pedig a szerződéstől való elállást jelenti. Következik ebből, hogy ilyen esetekben a másik fél elálló nyilatkozatot tenni nem tartozik (I. 1176., III. 1279.). A szóbeli megállapodásban nem szereplő, az egyik fél által egyoldalúan meg-