Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

142 — Gazdasági lehetetlenülés — szabott új feltételt a másik fél elfogadni nem tartozik, hanem az ügylet teljesítését megtagadhatja (III. 1249.). A vételi szerződésnek oly kikötése, mely szerint a vevő az árú kijavítását kívánhatja, de az ügylettől el nem állhat, csupán az átvétel utáni időre vonatkoztatható, de nem érinti a vevőnek azt a jogát, hogy az árú tényleges átvétele előtt jogszerűnek elis.merhető okokból a jogügylettől elálljon. Ellenkező esetben ugyanis a vevő a szolgáltatás minősége tekintetében teljesen ki volna szolgáltatva az eladó akaratának, miért is ily értelmű kikötést, mint a jó erkölcsökbe ütközőt, joghatályosnak elismerni nem elehet (IV. 250.). A megszűnt ügylet egyoldalúan újból életre nem kelthető (I. 948.)Az a körülmény, hogy a vevő a vételi ügylet megkötése Után állását vesztette s ennek folytán nősülési tervétől el kellett állnia, oly erőhatalomnak nem minősíthető, amely az érvényesen •létrejött ügylet hatálytalanítására alkalmas lenne (I. 1101.). Általában azonban az ügylet hatályát veszti, ha az ügylet a felek által ismert valamely lényeges, vagyis oly feltevés mellett köttetett meg, mely feltevés nélkül az ügyletet a felek meg nem kötötték volna, a feltevés pedig tévesnek bizonyult (II. 19.). Az ügylet hatálytalanná váltának következménye az, hogy a teljesítés helyébe a vételárelőleg, mint alap nélküli szolgáltatás visszatérítésének kötelezettsége lép (I. 748.), de ha a felek az ügylettől való elállás időpontjában egymással szemben fennállott kölcsönös követeléseiket hosszú időn (4 éven) át nem érvényesítették, azt lehet megállapítani, hogy az ügylettől való elállás akként történt, hogy az ügyletből kifolyólag egymás ellen kölcsönös követeléseket nem származtatnak (I. 642.). Hasonlóképpen az egyik fél hosszú időn át tartott hallgatásával, mellyel a. másik felet tartozását illetőleg bizonytalanságban tartotta, joggal ébreszti fel a másik félben azt a feltevést, hogy emennek az ügylettől való elállását és az ellenszolgáltatás megtagadását jogosultnak tartotta (II. 851.). 3. Gazdasági lehetetlenülés. 1' 1 1 1 Rendkívüli, előre számításba nem vehetett körülmények bekövetkezése esetén lehet szó gazdasági lehetetlenülésről. Ebből folyó•lag egy bármely rossz termés nem tekinthető ilyen rendkívüli követelménynek, mert termelő gazdának köztapasztalat alapján számításba kell vennie a termésben mindenkor bekövetkezhető •nagy károkat (C. VII. 7509. K. J. 1929. 58.). Az eladónak a szállítási halasztás engedélyezése alkalmával lett ama kijelentése, 'hogy árleszállítás nem követelhető, nem