Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Tiltott ügylet — 137 zási társas szerződés, mely szerint az egyik elő'celő közjogi állást betöltött — fél a vállalat részére biztosítja mindazokat az előnyöket, melyek személyes ismeretsége révén »legális« uton elérhetők. A közutak vállalatba adása körüli szabályokat ugyanis a hatóságok minden közbenjárás nélkül is szemmel tartani kötelesek. Ezek figyelembe vételére tehát a felek megállapodása nyilván nem vonatkozhatott és így a »legális< szó használata nem egyéb, mint elleplezése a valódi, törvény által tiltott célzatnak (HL 757-). / Tiltott cél: a hitelezők kijátszása. Erre vonatkozólag mondja ki a P. H. T.-ba 758. szám alatt felvett határozat: Közeli rokonok között létesült olyan jogügyletről, amellyel a hitelező elől az akkor már fennállott követelésének kielégítési alapját vonják el, azt kell vélelmezni, hogy az ügylet a hitelező kijátszása céljából létesült. A hitelező kijátszására irányuló jogügyleteknél közömbös, hogy azt visszteherrel, vagy anélkül kötötték -e meg. Végrehajtás során lefoglalt ingók elidegenítése a Btk. 359. ^s 355- §§_ai értelmében büntetendő cselekmény, tehát az ily tárgyú szerződés — tekintet nélkül arra, hogy a vevő ismeri-e a vétel tárgyának lefoglalt voltát — az eladó részéről kétségtelenül tilos ügyletnek minősül, miért is abból az eladó bíróilag érvényesíthető jogokat nem származtathat (IV. 581.). Nem lehet tiltott ügyletről beszélni akkor, ha egyébként — tartalmát és célját tekintve — megengedett ügyletet olyan egyén köt, aki hivatalánál, állásánál fogva vagy más okokból ilyen ügyletek kötésétől saját személyére el van tiltva, amint ezt a kereskedelmi ügyletekre való vonatkozásban a K. T. 263. ;§-a ki is mondja. Pl. ügyvéd betársulásával építkezésnél felmerült földmunkák végzésére létesült alkalmi egyesülés iránt kötött szerződés nem tiltott ügylet és az ügyvéd ténykedése esetleg alapul szolgálhat ellene megindítható valamely eljárásra, de nem vonhatja maga után az ügylet érvénytelenségét (I. 2044.). A K. T. 263. §-a azonban csak azokra az esetekre vonatkozik, |midőn valamelyik ügyletkötő fél a saját személyében rejlő oknál fogva általában nem foglalkozhatik kereskedelmi ügyletekkel, nem pedig oly esetre, midőn bizonyos kereskedelmi ügyletek kötéséhez való jogosultság külön hatósági engedélytől függ. Ezért a bankárrendelet ellenére, a bankügyletek megkötéséhez való jogosultságot megadó különleges engedély nélkül vállalt értékpapírvételi ügyletek érvénytelenek (I. 2077.). Nem tekinthetők azonban tiltottnak az iparigazolvány vagy iparengedély nélkül kötött ügyletek — bár az ezekkel való foglalkozást (ipart) az 1922 :XII. te. iparigazolványhoz vagy iparengedélyhez köti, — ha ily pl. pénzkölcsön közvetítési ügyletek vállalása csupán alkalomszerűen, nem pedig ipar- és hivatásszerűen történik (III. 588., IV. 61.).