Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

133 — Tiltott ügylet — Az állítólagos sikkasztás miatti büntető feljelentés mellőzésének feltételül kikötése a sértett kárának megtérítése esetére, tilosnak vagy erkölcstelennek nem minősíthető (IV. 1128. B. T;). Azt a kérdést, hogy valamely szerződés törvénybe ütközik-e, a törvénysértés tárgyi tényállódé kának fennforgása vagy fenn nem forgása dönti el, nem pedig a szerződő fél tudata. Ezért törvénysértés nem forog fenn csak azért, mert a fél a szerződést — tévesen — a törvény tilalmába ütközőnek tartotta (III. 447.), viszont a tárgyi tényálladéka szerint törvény és tilalom ellenére kötött ügyletből még az ügylet kötésénél jóhiszeműen eljárt szerződő fél sem követelhet sem teljesítést, sem kártérítést (I. 1646.),, nemkülönben az eredetileg bíróilag nem érvényesíthető kötelemnek utólagos elismerése nem teszi a kötelmet bíróilag érvényesít hetővé (I. 544.). Az ügyletnek jó erkölcsökbe ütköző voltát a bíróság hivatalból is vizsgálja (IV. 304.). A szerencsejáték fogalma alá tartozó tőzsdei ügyletről csak akkor lehet szó, ha a felek megállapodása az értékpapírok szállítását már eleve kizárta (IV. 960.), illetve, ha a megállapodás írem valóságos adás-vételre és az ebből eredő szolgáltatásra', hanem kizárólag az árhulláir.záslól eredő különbözet elszámolására irányul. A tőzsdejáték kifogását ilyenkor is csak az ellen hozhatja fel a fél, aki vele szembe* mint eladó, illetve vevő, nem pedig csak mint hitelnyújtó s; az ügyletet megbízásból lebonyolító fél szerepelt (III. 587.). De ha a tőzsdei ügyletnek fenti — tisztán az árkülönbözet elérésére irányuló — ismérvei fennforognak is, ezek nem minősítik az ily ügyletet sem tiltottnak, sem érvénytelennek, hanem azt eredményezik, hogy az ily ügyletből csupán naturális obligációk származnak, miért is ez okból folyólag eszközölt teljesítések vissza nem követelhetőík (IV. 925.). Gabonahatáridőügylet akkor létesül, ha az ügyleti célzat nem az árú valóságos szállítására, hanem kizárólag az árkülönbözet! nyereség elérésére irányult. Az ilyen ügylet a tőzsdei forgalomban ugyan megengedett ügylet, de — játéknak minősítvén — belőle bíróilag érvényesíthető követelés nem származik (IV. 442.). Ugyanígy bíróilag nem érvényesíthető, csupán natu^a'is obli^áció keletkezik a lóversenyfogadásból. De ha ilyen fogadást az 1894: XXIX. tc. tilalma ellenére engedéllyel nem biró fogadó (bookmaker) köt, ez az ügylet, mint a törvény tilalmába ütköző, semmis (IV. 814.). Oly esetben midőn valamely szerződésszerű megállapodás a jóerkölcsbe ütköző volta miatt nem részesülhet bírói oltalomban, a megállapodás előtti állapot állítandó helyre (P. H. T. 458.). Tiltott ügyletből tehát még a jóhiszemű fél sem származtathat jogokat és kötelezettségeket (C. IV. 366/1927. K. J. 158.), a