Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)
136 — Tiltott ügylet — a szolgáltatás csak akkor követelhető vissza, ha a másik fél a kényszerhelyzetet felismerhette (II. 496, IV. 1147-)3. Tiltott ügylet. Mikor tiltott az ügylet ? — Az ügylet tartalma és célja. — Jóhiszeműség. — Tőzsdejáték. — Restitucio in integrum. — Kétoldalú turpitudo. Tiltott ügyletről abban az esetben lehet szó, ha maga az ügylet tartalma avagy az azzal elérni kívánt cél a törvény vagy a jó erkölcs tilalmába ütközik (I. 2044.). A jó erkölcsbe és az üzleti tisztességbe ütközik az olyan szerződés tartalma, melyet az egyik fél a másik szorult helyzetét tudva és kihasználva köt meg és ezáltal magának oly mérvű előnyt szerez, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik (I. 1842.), továbbá a 3678/1917. M. E. sz. rendelet tilalma ellenére kötött ügyletnek láncolatos kereskedést megállapító tartalma, mely szerint a közszükségleti cikket az egyik nagykereskedő a másik nagykereskedőnek adja tovább (I. 644., I. 1884J. A jóerkölcsbe ütközik annak a szerződésnek a tartalma is, mely a gazdaságilag erősebb fél (a fenforgó esetben: a kincstár) önkényére bízza az esetleges többletmunkáért járó ellenszolgáltatás megállapítását, mely esetben bírói megállapításnak van helye (III. 718.), továbbá a gazdaságilag gyengébb fél szorult helyzetének kihasználása és gazdasági szabadságának nagy mérvű korlátozása mellett létrejött szerződés tartalma (C. VII. 8462/ 1928.)* Tartalmilag a jóerkölcsbe ütközik a rokkant és nyugdíj egylet alapszabályainak az a kikötése, mely szerint az egyletből kizárandó az a tag, aki az egylet ellen folytatott perben a terhére megállapított perköltséget az egyletnek meg nem fizeti. Ez az intézkedés ugyanis annak az elemi jogosultságnak korlátolására vezethet, hogy vélt jogát a bíróság előtt mindenki szabadon érvényesítheti s egyben a rokkantat indokolatlanul oly káros körülménnyel sújthatja, mely alkalmas lehet arra, hogy őt létfeltételétől fossza meg (II. 1410.). A jó erkölcsökbe ütközik az ügyvédnek az az eljárása, mely szerint a díjlevélben meghatározott nagyösszegű díjazást túlnyomóan annak ellenértéke fejében kötötte ki, hogy a fél perében reánézve kedvező határozatot eredményező bizonyítékról tud, amelyeket a fél előtt másként felfedezni nem kíván (IV. 329.). Tiltott cél megvalósítására irányul az az útépítési vállalko* L. ezt a határozatot részletesebben a »Kötbér-, foglalódnál.