Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

136 — Tiltott ügylet — a szolgáltatás csak akkor követelhető vissza, ha a másik fél a kényszerhelyzetet felismerhette (II. 496, IV. 1147-)­3. Tiltott ügylet. Mikor tiltott az ügylet ? — Az ügylet tartalma és célja. — Jóhiszemű­ség. — Tőzsdejáték. — Restitucio in integrum. — Kétoldalú turpitudo. Tiltott ügyletről abban az esetben lehet szó, ha maga az ügylet tartalma avagy az azzal elérni kívánt cél a törvény vagy a jó erkölcs tilalmába ütközik (I. 2044.). A jó erkölcsbe és az üzleti tisztességbe ütközik az olyan szer­ződés tartalma, melyet az egyik fél a másik szorult helyzetét tudva és kihasználva köt meg és ezáltal magának oly mérvű előnyt szerez, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és ellen­szolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik (I. 1842.), továbbá a 3678/1917. M. E. sz. rendelet tilalma ellenére kötött ügyletnek láncolatos kereskedést megállapító tartalma, mely szerint a közszükségleti cikket az egyik nagykereskedő a másik nagykereskedőnek adja tovább (I. 644., I. 1884J. A jóerkölcsbe ütközik annak a szerződésnek a tartalma is, mely a gazdaságilag erősebb fél (a fenforgó esetben: a kincstár) önkényére bízza az esetleges többletmunkáért járó ellenszolgálta­tás megállapítását, mely esetben bírói megállapításnak van helye (III. 718.), továbbá a gazdaságilag gyengébb fél szorult hely­zetének kihasználása és gazdasági szabadságának nagy mérvű korlátozása mellett létrejött szerződés tartalma (C. VII. 8462/ 1928.)* Tartalmilag a jóerkölcsbe ütközik a rokkant és nyugdíj ­egylet alapszabályainak az a kikötése, mely szerint az egyletből kizárandó az a tag, aki az egylet ellen folytatott perben a terhére megállapított perköltséget az egyletnek meg nem fizeti. Ez az intézkedés ugyanis annak az elemi jogosultságnak korlátolására vezethet, hogy vélt jogát a bíróság előtt mindenki szabadon érvé­nyesítheti s egyben a rokkantat indokolatlanul oly káros körül­ménnyel sújthatja, mely alkalmas lehet arra, hogy őt létfelté­telétől fossza meg (II. 1410.). A jó erkölcsökbe ütközik az ügyvédnek az az eljárása, mely szerint a díjlevélben meghatározott nagyösszegű díjazást túlnyomóan annak ellenértéke fejében kötötte ki, hogy a fél peré­ben reánézve kedvező határozatot eredményező bizonyítékról tud, amelyeket a fél előtt másként felfedezni nem kíván (IV. 329.). Tiltott cél megvalósítására irányul az az útépítési vállalko­* L. ezt a határozatot részletesebben a »Kötbér-, foglalódnál.

Next

/
Thumbnails
Contents