Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— A kereskedelmi ügyletek megkötése. — 133 Ha az ajánlattevő ajánlatát a másik fél egyenes kívánatára tette meg, az ügylet válaszadás hijján is létrejöttnek .tekintendő, mert a kereskedőkre kölcsönösen kötelező előzékenység és bizalom szemmeltartása mellett, ha a kereskedő az ilyen, kívánsága folytán kapott ajánlatot visszautasítani akarja, azonnal nyilatkozni tartozik (I. 463.). Nem hivatkozhatik továbbá az adós egyezségi ajánlatának meg nem válaszolás következtében való el nem fogadásával, ha ő ajánlatának megfelelően már részletfizetést teljesített és a hitelező azt elfogadta (IV. 738.). A K. T. 320. §-ában az ajánlatnak hallgatás útján való elfogadására vonatkozóan foglalt rendelkezés cs^ik az ügyletkötésre, de nem a már joghatályosan létrejött jogügylet megváltoztatására irányuló ajánlatra vonatkozik (III. 274.). Ez a szakasz egyébként is csak akkor alkalmazható, ha mindkét fél kereskedő (II. 212.) Feltételes hatályú ügyletnél az, akitől a feltétel teljesítése függ, ha határidőt a felek nem is kötöttek ki, az ügylet természetének megfelelő idő alatt nyilatkozni tartozik, ellenkező esetben a másik fél jogszerűen visszaléphet ajánlatától (III. 813.). Hasonlóképpen ha az egyoldalú szerződés nem tartalmaz időhatározást a jogosítottnak arra a nyilatkozatára nézve, hogy a szerződésen alapuló jogát gyakorolni kívánja-e vagy sem, a kötelezett erre a nyilatkozatra a jogosítottnak megfelelő határidőt szabhat és ebben az esetben a határidő eredménytelen elteltével kötelezettsége alól szabadul (III. 521.). Hely különbség esetén az ügylet ott tekintendő megkötöttnek, ahol az ajánlatot elfogadó fél az ajánlatot elfogadó levelét megírta (II. 466.). A vitás jogviszonyt kölcsönös engedékenységgel rendező egyezségnek az elismert követelés tekintetében nincs újító hatálya. Ennek folytán fenmaradnak a követelést biztosító mellékjogok, továbbá a bírói, hatáskört és illetékességet szabályozó kikötések is (II. 1019.). Jogszabály, hogy az a szerződés, amellyel valaki másnak tapasztalatlanságát, függő- vagy megszorult helyzetét vagy bizalmát kihasználva, a maga vagy harmadik személy részére a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt köt ki vagy szerez: semmis (II. 248.). Ha a felek a semmisség okának megszűnte után a semmis szerződést megerősítik, egymás irányában kétség esetén akként vannak jogosítva és kötelezve, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna. Ez a megerősítés a felek akaratára utaló konkludens tényekkel, pl. a semmisség megszűnte utáni részteljesítéssel is történhetik (III. 45.).