Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

134 — Tévedés, megtévesztés, kényszer — 2. Tévedés, megtévesztés, kényszer. A szerződési nyilatkozat érvényessége lényeges tévedés címén, akkor támadható meg, ha a tévedést a másik fél okozta, vagy azt legalább is felismerhette (II. 389. II. 464.). Az, hogy a tévedő fél sem volt vétlen tévedésének előállása tekintetében, a megtámadhatóságra befolyással nincsen (I. 1805.). Még ha a tévedést nem is okozta a másik fél, megtámadható a szerződési nyilatkozat, amennyiben a másik félre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramolnék (III. 276.). Megtámadásnak érvényesen a jogügyleti nyilatkozat egyes pontjaira nézve is helye van, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogügylet e pont nélkül is létrejött volna (IV. 231.). Aki szerződéses nyilatkozatának megtételénél lényeges é> menthető tévedésben volt, nyilatkozatát megtámadhatja, ha a másik felet ebbeli szándékáról a tévedés felismerése után haladéktalanul értesíti (II. 701.). Ha azonban a másik fél a tévedésről tudott vagy tudhatott, vagy ha a tévedést a másik fél okozta, a tévedő fél szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, anélkül, hogy megtámadási szándékáról a másik felet értesíteni volna köteles (IV. 142., IV. 511.). A megtámadásra alap az, hogy a tévedésből a másik félre aránytalan nyereség háramolnék (IV. 102.). A megbízó megtámadhatja a megbízottnak egyébként a megbízás határai között tett jognyilatkozatát, ha annak megtételénél a megbízott valamely lényeges körülményre nézve menthető tévedésben volt, a másik fél pedig a tévedést felismerte vagy aránytalan nyereséghez jutott, végül, ha a másik fél a megbízottal való összejátszással bírta ezt már a nyilatkozat megtételére (II. 1732.). A tartozáselismerés menthető tévedés okából megtámadható azon az alapon, hogy az adósnak a', e'sőbírói eljárásban kijelelte t tartozáselismerésekor nem volt tudomása arról a fellebbezési eljárásban meghallgatott szakértői véleménnyel bizonyított körülményről, hogy a hitelező által felszámított kosztkamatok lényegesen meghaladták az abban az időben szokásos heti kosztkamatök mértékét (C. VII. 5945/1926. H. D. 1928. 77.). A vitás jogra vonatkozó elismerés egyébként az ellenfél beleegyezésének esetén kívül vissza nem vonható és csak a jogügyletek érvénytelenítését eredményező okok fenforgása esetén érvényteleníthető (C. IV. 6158/1926. H. D. 1928. 120.). A tévedésből kapott érték rendszerint természetben térítendő vissza. Ha ez nem lehetséges és a felvételező felet rosszhiszeműség nem terheli, a tévedésből kapott összeget (valutát) oly érték* ben kell visszatéríteni, amily értékben a felvételező az összeg révén vagyonában gyarapodott (II. 177.). A megtévesztés alapján létesített társasági szerződés meg-