Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Kezesség, egyetemlegesség — 113 A kezességi nyilatkozat általában szorosan és úgy értelmezendő, amint korlátait a kezességi szerződés megszabja (C. IV. 3264/2829. K. J. 1929. 228.). Az egyik adós kötelezettségéért a vele egyetemleges kötelezettségi viszonyban álló többi adós abban a mértékben felelős, amint a kötelezettség keletkezett és azért a kötelezettségükre annak, hogy az ügylet lebonyolításába egyáltalán be nem folytak, befolyása nincsen (C. IV. 7527/1928.). A kezes mentesül a követelésnek a fóadóson való behajthatatlansága esetén, ha a hitelezőt késedelem terheli, de csak akkor, ha a főadós a késedelem (halasztás) ideje alatt jutott abban a helyzetbe, hogy rajta a követelés be nem hajtható (IV. 327.), továbbá, ha a kezes a haladékadás ellen tiltakozott, vagy a hitelező a haladékadás idején előre láthatta a főadósnak időközben beállott vagyoni romlását (II. 215. III. 237.). A kezes az őt saját személyében megillető kifogásokon felül felhozhatja a főadós által az ennek jogviszonya alapján támasztható kifogásokat is. Ezért a követelésnek úgy a jogalapját, mint az összegszerűségét a főadóstól függetlenül és az ez által történt elismerés vagy ennek marasztalása dacára kifogásolhatja (II. 464, III. 236, III. 275.). Azt a kezest, aki a kötelezettségvállaláskor tudja, hogy a fÖadós csak korlátoltan cselekvőképes, önálló adósnak kell tekinteni (III. 1213. P. H. T. 466.). A kényszeregyezségi adós kezesének teljesítése folytán quotális fizetési kötelezettsége alól csakis akkor és oly mérvben szabadul, ha és amilyen mértékben a kezes fizetése a quótát meghaladja (IV. 617.). Ezzel szemben a szigorúbb álláspont: a kezesség értelme az, hogy a kezes a főadós hitelezőjével szemben a főadós kötelezettségének teljesítéséért helytáll, tehát a mennyiben a főadóstól a tartozási egész összeg be nem folynék, a kezes azt a kezességi összeg erejéig kipótolni tartozik. Ez abból a jogelvből következik, hogy a kényszeregyesség előtti kezes fizetésének rendeltetése nem az, hogy a főadós quotális tartozásából valamit megtakarítson, hanem az, hogy az eredeti tartozásnak a quotális fizetés által nem fedezett részét fedezze. Mi-ért is a kényszeregyességben vállalt fizetés a főadóstól mindenkép és mindenekelőtt jár, a kényszeregyezség előtti kezes fizetése pedig a tartozásnak az adós fizetését meghaladó részére esik (II. 1138. B. T.). A kezesnek ez a kötelezettsége fennáll a kényszeregyességi eljárást megelőző és valamennyi hitelező által elfogadott magánegyezség (1410/1926. M. E. sz. r. 24. §. 1. bek.) esetén is (C. IV. 3073/1927. K. J. 1928. 34.). Ez következik egyébként a P. H. T.-ba 83. szám alatt felvett határozatból is: | Dr Nagy Dezső Bálint cs Dr. Huppert Leó : Döntvénytár Hiteljog &