Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

114 — Kezesség, egyetemlegesség — Ha a készfizetői kezesség az adósnak valamely kötelezettségéből eredő tartozásáért csak bizonyos összeg erejéig vállaltatik el, a kezes nem élhet azzal a kifogással, hogy az adós a tartozásából már annyit kifizetett, amely összeg erejéig a kezesség terjed, mert a kezes a kezességből folyó, őt terhelő kötelezettségnél fogva az elvállalt összeg erejéig a követelésnek azon részét tartozik kiegyenlíteni, amelyet az egyenes adós meg nem fizetett, mely tehát fedezetet nem nyert. Ugyanezt mondja ki a II. 214. sz. alatt közölt határozat is. A kezesnek a közadós által történt kielégíttetése a csődben nem támadható meg, ha a kezes e kielégíttetésre — adott esetben árúk elvitelére — való jogát a kezesség vállalással egyidejűleg szerezte meg, bár az árúk elvitele későbbi időpontban történt (C. VII. 2537/1929.). Ha a kezes a közadós tartozását kifizeti, követelése sorozás és kielégítés szempontjából az ily módon kielégített hitelező követelésének helyébe lép (III. 382. P. H. T. 688.). Egyébként azonban a kezes a fizetéssel csak azt a jogot szerzi meg, hogy az általa kiegyenlített követelést most már hitelezőként maga érvényesíthesse, külön kikötés nélkül ellenben nem lép minden vonatkozásban és összes jogaira nézve az eredeti hitelező helyébe (II. 322.). A kezes a hitelező által ellene indított per költségeit a főadóstól követelheti, ha a perre pl. összegszerűség megállapítása céljából szükség volt (IV. 171.), de ha perbeli védekezése nagyobbrészt alaptalan volt, az előző perben a saját hibájából felmerült költségek megtérítésére igényt nem tarthat (II. 1278.). Ez ellen a veszély ellen szavatosként való perbehívással lehet védekezni, mert ha a szavatos a perbe nem avatkozott, sem a megpereltet a pervitel kockázatától el nem tiltotta, a költségekért felelősséggel tartozik (IV. 172.). A kezesek egymás közötti jogviszonyuk tekintetében jogszabály, hogy a készfizető kezesek egyenlő arányban kötelesek teljesíteni (IV. 362.), amiből következik, hogy az egyik kezes nem hívatkozhatik a másik, a követelést kifizetett kezessel szemben oly elengedésre, melyben az előbbi a hitelezőtől a saját személyére nézve részesült (IV. 361.). A követelést kifizető kezesnek a többi kezestárs elleni kereseti jogán nem változtat az, hogy a főadós tartozásának fedezetére kiállított, a kezesek által aláírt és a kezesség megállapítására szolgáló váltón a fizető kezes a többi kezestárs előzőjeként szerepel. Befolyással lehet azonban erre a kereseti jogra az, ha a fizető kezes a főadós által az ő biztosítására felkínált zálogot visszautasítja (II. 1695.). Abból, hogy a vevők vételárfizetési kötelezettsége egyéni felosztás és megkülömböztetés nélkül van megállapítva, valamint abból, hogy a vétel tárgyát a vevők közös és együttes ipari ki-