Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Kereskedelmi ügyletek értelmezése — 169 köztük létesült szerződés tartalma az irányadó és közömbös, hogy jogviszonyuk kifelé az iparhatósággal meg a közönséggel szemben mily formában van feltüntetve (III. 353.). A kereskedelmi szokások csakis a felek megállapodásának hiányában irányadók (I. 1139.), vagy ha azokat ügyleti akaratuk kiegészítő részévé kívánták tenni (IV. 736.). A pénzleromlás idején szokásos volt magas kamatok melletti pénzkölcsönzés uzsora-ügyletnek nem mondható, mert a fennforgott körülmények között ebben az esetben a kölcsönvevők szorult helyzetének vagy könnyelműségének meg nem engedett vagyoni előny szerzésére az i883:XXV. tc. 1. §-ában körülírt kihasználása nem forog fenn (I. 950.). A financirozási szerződés lényegileg nem egyéb, mint köicsünadásra vonatkozó előszerződés. Az ilyen szerződéstől, az, aki magát a kölcsön nyújtására kötelezte, pusztán azzal, hogy az ily szerződés kötelmet nem szül, el nem állhat (C. 1671/1928. K. J. 1929. 105.). Az ügyletkötő fél a vele szemben eredetileg hatálytalan ügyletet utóbb megfelelő ügyleti akaratkijelentéssel, amely nyilvánvaló tényekben (pl. a szerződés tárgyának használata, fizetési feltételek módosítása, javítások eszközöltetése) is nyilvánulhat, maga is joghatályosnak ismerheti cl. Ez elvi álláspont mellett mondotta ki a Kúria a megrendelések gyűjtésének tilalmáról szóló i9oo:XXV. tc. és a 27483/1901. K. M. sz. rendelet alapján eredetileg érvénytelen szerződéseket utólag hatályba lépetteknek (II. 468, III. 142.). Nem esik továbbá az i9oo:XXV. tc. tilalma és a 27483/1901. K. M. sz. rendelet hatálya alá az a mezőgazdasági gépre vonatkozólag kötött ügylet, mely az eladó üzletében a vevőnek ottani önkéntes jelentkezése folytán jött létre (III. 555.). Ellentétes: a fenti jogszabályok tilalma ellenére kötött ügylet hatálytalan akkor is, ha az ügylet foganatba ment és az elfogadott teljesítés nem pótolja az alaki kellék hiányát (C. IV. 9585/1927. H. T. 1929. 30.), úgyszintén az sem, ha a vevő a gépet már használatba vette, sőt arra részfizetést teljesített is. Ily esetben restitutio in integrumnak van helye (C. IV. 8988/1926-.. K. J. 142.). Miként a jogfenntartásnak csak a kifejezetten fenntartott jogra van meg az elenyészést kizáró hatása, azonképen a joglemondás révén is csak az az igény enyészik el, amelyről az illető fél kifejezetten lemond, illetve, ha a lemondás általában minden, a jogviszonyból származható jogra vonatkozik, úgy az csak azokat az igényeket érintheti, melyek a joglemondó nyilatkozat megtételekor ismertek, előreláthatok, avagy az ekkor érvényes anyagi jog szerint támaszthatók voltak. Ezért a követelésnek 1919-ben névértékben való felvételével kapcsolatban teljes