Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

110 — Kezesség, egyetemlegesség — kiegyenlítést elismerő okiratnak a valorizációra nincs elényeí tető hatása (IV. 233.)- , A külföldi jog alkalmazandó, ha a felek azt kikötötték ( IV. 2093/1927. H. T. 1928. 102.). 2. Kezesség, egyetemlegesség. Mikor tekintendő készfizetőinek a kezesség? — Keletkezése. — Yáltónyilatkozat, mint a kezesség forrása. — Kezesség a naturális obligációért. — Szavatosság. — Kezesség hatálytalanná válása. —• Terjedelme. — A kényszeregyezségi- és a közadós kezese. — A kezes joga a főadóssal szemben. — Kezesek és egyetemleges adóstársak egymásközti viszonya. — Hitelezői egye.emlegesség. Annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a kezesség egyszerű vagy készfizetői (kereskedelmi) kezesség-e, az az irányadó, hogy kereskedő volt-e az egyenes adós a kezességvá. alas idején (II. 780.). Hogy a kezesség alapját egyoldalú, vagy kölcsönös kekereskedelmi ügylet alkotja-e, a kezesség joghatályán nem változtat (II. 1413.). A kezesség a K. T. 270. §-a értelmében készfizetői kezességnek akkor tekintendő, ha az vagy önmagában kereskedelmi ügylet, vagy ha azt kereskedelmi ügyletből eredő kötelezettségért vállalták. Utóbbi esetben azonban szükséges, hogy az illető ügylet a főadósra nézve képezzen kereskedelmi ügyletet, mert el.enkező esetben, t. i. ha a kezességgel biztosított ügylet csak a hitelező részéről kereskedelmi ügylet, a kezes az- együttkötelelezetteknél hátrányosabb helyzetbe kerülne, akik a 268. §. szerint csak akkor tekintendők egyetemleges adósoknak, ha a közös kötelezettség eredetét képező ügylet részükről kereskedelmi ügylet (IV. 144.). Aki szüleitől, vagy mástól kiházasitást kap, a kiházasítási dolgok áráért nem feltétlenül felelős. Felelősség az ilyet, aki ezeket a dolgokat birtokában és használatában tartja, csak akkor terheli, ha azon, aki a kelengyét megrendelte, annak ára be nem hajtható (IV. 614.). Nemcsak a kifejezett kezességi nyilatkozat, hanem általánosságban minden olyan nyilatkozat, mely a hitelezőben követelésének kiegyenlítése iránt megnyugvás keltésére alkalmas, a kereskedelmi forgalomban a jótállás elvállalásának jelentőségével bir •és kezességet állapít meg (I. 696.), pl. az a kijelentés, hogy »ha a főadós nem fizet, ő (a kezes) fogja a tartozást megfizetni« (II. 213.), vagy pénz kihelyezésével kapcsolatban azért való jótállás kijelentése, hogy »jó helyen lesz a hitelező pénzc«, különösen kapcsolatban a hitelezőnek adott váltó aláírása iránti