Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

108 — Kereskedelmi ügyletek értelmezése — II. FEJEZET. A kereskedelmi ügyleteket tárgyazó általános határozatok. 1. A kereskedelmi ügyletek értelmezése. A használt kifejezéseknek nem annyira a szószerinti, mint inkább lényegbeli és az okirat tartalmával összefüggésben lévő értelme veendő alapul. így pl. az »clállás;< szó használata nem jelenti az ügylettől való oly módon elállást, mintha az meg sem köttetett volna, ha egyidejűleg a kárkövetelés felszámítása, avagy éppen a teljesítésre való készség kijelentése is megtörténik (I. 1175.). A szerződést magában foglaló okiratot nem aszerint kell értelmezni, hogy a nyilatkozatot tevő mit gondolt magában és mi szándék vezette annak megtételénél és mily értelemet tulajdonít neki maga, hanem aszerint, hogy hogyan kell a nyilatkozatot annak tartalma szerint érteni (C. VII. 2547/ 1926. K. J. 158.). Általában a szerződések értelmezésénél a feleknek a szerződés megkötésekor volt akarata irányadó és a fél szerződési nyilatkozatát oly értelemben kell venni, amint azt a másik félnek a fenforgó körülmények józan méltatása melle:t az élet felfogása szerint értenie kellett (C. VII. 2584/1926. H. D. 1927. 141.). A szerződésnek félreértésre alkalmat nyújtó kitétele a szerződést kiállító terhére értelmezendő (II. 912.). Az írásbeli szerződéssel nem ellentétes, hanem azt csupán •értelmező avagy kiegészítő, akár korábbi (I. 1923. II. 1627.), akár egyidejűleg létrejött (II. 390.) megállapodások az írásbeli szerződés mellett is joghatályosak, illetve mint a szerződéses nyilatkozatok értelmezéséül szolgáló adatok figyelembe veendők (C. VII. 1514/1929. K. J. 1929. 214.). Ilyen szóbeli megállapodás pl. az, mely szerint az írásbeli vételi szerződésben általánosságban gyűjtőnevekkel felsorolt ingóságok közül a felek egyeseket a szerződés hatálya alól kivesznek (IV. 844.). Az írásbeli (nyomtatott) szerződéssel ellenkező szóbeli megállapodás is hatályos, ha az írás felolvasva nem lett (IV. 409.). A szerződésnek feltételt tartalmazó rendelkezései, mint a benne vállalt kötelem korlátjai szorosan magyarázandók (C. IV. 7830/1929. K. J. 1930. 188.). A közjegyzői tanúsítványnak az a tartalma, hogy az adós az ingókat kézizálogképpen a hitelezőnek átadta s ez azokat ilyenként átvette, nem jelenthet mást, minthogy az ügyleti felek a közjegyző előtt ilyen kijelentést tettek, vagyis magából a tanúsítványból az ingóknak az adósnál való visszamaradása esetén a zálogszerződés létrejötte meg nem állapítható (II. 1663.). A felek egymásközt fennálló jogviszonya szempontjából a