Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

86 A lopás. 333. §. Az erdei lopás az 1935 :IV. tc. 261. §-a értelmében erdei kihágásnak minősül akkor, ha a lopott dolog értéke vagy az okozott kár összege 100 pengőt meg nem halad (258. § 1. p.) és a cselekményt a büntető törvények szerint (kivéve a dolognak bekerített helyről elvitelét) tekintet nélkül a lopott dolog értékére, bűntetté minősítő körülmények nem forognak fenn. Az erdei kihágás elbírálása az 1935 :IV. tc. 281. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Ellenkező esetben az erdei lopás a Btk. 333. és azt követő §-ai szerint vétség vagy bűntett elbírálására az 1897:XXXIV. tc. 18. §-a I. 1. pontja értelmében a rendes bíróság hivatott. Az 1935: IV. tc. 263. §-a értelmében abban az esetben, ha több erdei lopás kerül egy ítéletben elbírálás alá, a lopott dolgok értéke, vagy az okozott kár egy összegbe nem foglalható, hanem mindegyik cselekményt külön-külön erdei lopásként kell elbírálni. Ez a rendelkezés tehát — a Hatásköri Bíróságnak eddig is követett állandó gyakorlatával egyezően (HB. 28/911., — HB. 59/913., — HB. 30/930.) — kizárja azt, hogy több erdei lopás esetén a különböző alkalmakkor ellopott dolgok értéke vagy az okozott kár egy összegbe egybe legyen foglalható. A hatáskör megállapítása szempontjából a különböző időben elkövetett erdei lopás alkalmával elvitt dolgok értékét összeadni nem lehet. (Hb. 27/935., — 8/937., — 9/938.) A szabadon élő vad uratlan (gazdátlan) jószág. Addig, amíg a vad uratlan jószág, a dolog természete szerint, senkinek a birtokában vagy birlatában nincs. Erre tekintettel tehát vagyon elleni bűncselekmény tárgya nem lehet. Következőleg a szabadon élő vadnak a megszerzése (occupatio) — ami tulajdonképpen a szabadon élő vadnak a mozgási lehetőségétől megfosztásában és a szorosan vett birtokba vételében áll — vagyon elleni bűncselekménynek nem minősül. A szabadon élő vad azonban nem esik — az általános jogi szabályoknak megfelelően — korlátlan szabad foglalás (occupatio) alá, mert a vadászatról szóló 1883 :XX. tc. a vadra nézve a foglalás körét alanyi szempontból megszorította és csak a vadászatra jogosítottnak adta meg a jogot, hogy a vad tulajdonát megszerezze. A vadászatról szóló 1883: XX. tc. a vadászatnak a fogalmi körét részletesen nem határozza meg, hanem 16. §-ában annyit mond, hogy a vadászat csak lőfegyverrel, vagy lóháton bárminemű vadászebek használatával gyakorolható. A törvény 2. §-a