Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

87 értelmében pedig a jogosított a vadászatot, az ezen törvényben meghatározott korlátok között, szabadon gyakorolhatja. A vadászat fogalmi körének kifejezett megállapítása nélkül is nyilvánvaló, hogy a vadászat a szabadon élő vad megszerzésének egyik módja s így a vadászat — még ha engedély nélkül, vagy tiltott időben is történt — vagyon elleni bűncselekménynek nem minősül, még pedig akkor sem, ha a vadászat alkalmával meglőtt vadat annak megsebzője (elejtője) vagy megbízottja más — nem a saját vadászterületéhez tartozó — területen veszi birtokába. A vadászati törvény meglvatározza azokat a személyeket, akiknek bizonyos területen vadászati joguk van, s kijelöli azokat az időszakokat, amelyekben vadászni általában, vagy bizonyos vadakra tiltva van, valamint azokat a módokat, amelyek szerint a vadászatot folytatni szabad, vagy nem szabad. Ezeknek a rendelkezéseknek megszegése vadászati kihágás. E kihágásoknak elbírálása az 1929: XXX. törvénycikknek — az 1883: XX. tc. 47. §-a helyébe lépett — 59. §-a értelmében a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. (XII. 679 = Hb. 39/937.) Nem tekinthető uratlan (gazdátlan) jószágnak a vad akkor, ha szabad mozgásában külsőleg felismerhető intézkedés, vagy cselekmény következtében gátolva van. (Magánjogi törvénykönyv törvényjavaslata 568. §.) Ily esetben a vad már magántulajdon tárgya és mint ilyen természetszerűleg vagyon elleni bűncselekmény, például lopás, sikkasztás, rablás, zsarolás vagy jogtalan elsajátítás tárgya is lehet. (XII. 678 = Hb. 9/937.) A villanyáramnak, mint idegen ingó dolognak, az áramfogyasztás mérésére szolgáló készülék kikerülésével való használata, jogtalan eltulajdonítás. (C. 3718/938.) A lopás minősített esetei. 336. §. (3. pont.)Feltörés fogalma alatt a törvény valamely védőzárnak, vagy megőrző készüléknek erőkifejtéssel való olyan állapotba hozását érti, hogy ezáltal a védett dologhoz a közvetlen hozzáférés lehetővé válik. Áramlopásnál a feltörés fogalmát fedi az a cselekmény, hogy az árammérőnek csavarokkal leerősített, vaslemezekkel elzárt szekrényét — a csavarok meglazításával, vagyis erőkifejtéssel — felnyitják. (XI. 139 = C. 1375/936.)