Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

61 12. §. Vádlottnak előkerülte után az eljárást, az 1921. évi III. tc. 12. §-ának második bekezdéséhez képest, a Bp. 460—462. §-ai szerint, tehát az újrafelvételi eljárás szabályai értelmében kell folytatni. Üjrafelvétel során pedig a jogkérdés csak az alapperben megállapított tényállás megváltoztatása esetén jöhet szóba. (C. 2581/938.) A magánosok elleni erőszak. Csoportos betörés. Btk. 175. §. A magánosok elleni erőszak megvalósításához nem szükséges, hogy egy csoportnak tagjai előleges összebeszélés után, egyenesen a behatolás és erőszak alkalmazása végett jöjjenek össze. Nagyobb számú embernek bekerített helyre való benyomulása, az azzal rendelkező akarata ellenére, a csoport fenyegető fellépésében rejlő fizikai erőre tekintettel, elégséges a betörés jogi fogalmának megalkotásához. 15 személyt csoportnak kell tekinteni. (C. 1280/939.) 176. §. A Btk. 176. §-ában meghatározott bűntett tényálladékához elegendő, ha a csoport akár csak egy sértettet is, szabad mozgásában, tevékenységében jogtalanul akadályoz. Ez a bűntett, a csoport céljára való tekintet nélkül, létesül, ha a csoport nyilt helyen akár személyenként, akár dolgokon erőszakot követ el. Az erőszak miatt a csoportnak azok a tagjai is büntetendők, akik az erőszak elkövetésében közvetlenül nem vettek részt. (C. 2/939.) A csoportnak mindazon tagjai részesek a Btk. 176. §-ába ütköző bűncselekmény elkövetésében, akik az erőszak kifejtésének szándékával jelen vannak, tekintet nélkül arra, hogy az erőszak kifejtésében részt vettek-e vagy sem. (C. 141/937.) Erőszak a munkabér felemelése végett. 177. §. Aki a munkabéremelés végett kitört sztrájk alkalmával, 10—12 tagból álló, fenyegetőleg fellépő csoport tagjaként meg, , jelenik a dolgozó munkásoknak munkahelyén, az e cselekményével a dolgozó munkások szabad elhatározására jogtalan kényszert akar gyakorolni, hogy azokat a munka elhagyására bírja. (C. 4157/936.)