Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

A vallás és ennek szabad gyakorlata elleni büntettek és vétségek. 190. §. A Btk. 190. §-ban meghatározott vétség megvalósul, ha a tettes beláthatja, hogy gyalázó szavai a hívőkre megbotránkoztató hatással lehetnek. E vétség tényálladékának megállapításához tehát elégséges a gyalázó kifejezéseknek a közbotrány kiváltására alkalmas volta. (XII. 88 = C. 1727/937., — BHT. 785.) Személyes szabadság megsértése. 193. §. E bűncselekmény alanya csak olyan közhivatalnok lehet, aki hivatalánál fogva jogosítva és kötelezve van arra, hogy valakit személyes szabadságától megfosszon. Csupán az ilyen közhivatalnok élhet vissza a személyes szabadság korlátozása tekintetében hivatali hatalmával. (C. 2011/939.) A pénzhamisítás. 203. §. Pénzhamisítás elkövetésére nem irányul annak szándéka, aki a pénz hamisítására vonatkozó terveket s annak megvalósítását célzó cselekményeket a rendőrséggel közli. (C. 6022/937.) Rn. 40. §. Az 1925: XXXV. tc. 4. §-a, az 1929: XXVI. tc. 4. §-a és az 1173/930. P. M. rend. értelmében az öt (5) pengős érempénz váltópénz. (C. 2505/935.) Hamis tanuzás bűnvádi ügyben. Btk. 213. §. A hamis tanuzás formai cselekmény lévén, elegendő, ha a hamis vallomást tevő abban a tudatban cselekszik, hogy vallomá sából valakire jogsérelem háramolhat (potentialis jogsérelem). A hamis tanuzásnak nem alkotó eleme, hogy ez a jogsérelem valóban be is következzék. (C. 1191/938.) A Btk. 213. § 2. bek. alkalmazásának csak akkor van helye, ha a „vádlott" terhére elkövetett hamis tanuzás, a vádlottnak