Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

60 meg kell becsülnie, mivel a nemzeti szín a magyarság nemzeti együvétartozandóságának a jelzése, valamint a magyar államnak hivatalos, külső jelképe. (C. 4049/938.) Az utókor tudatában Kossuth, Petőfi és a 48-as alaptörvények alkotói úgy élnek, mint azok a többi nagy hazafiak, akik a magyar nemzet életszükségleteit minden időkben megérezték, felismerték, feltárták, megvalósításuk érdekében jelentősen tevé kenykedtek, azokkal összeforrtak, magukat azokkal azonosították ; miért is idevágó ténykedésük, mint valóságos magyar nemzeti életmegnyilvánulás jelentkezik. Ezért az ő nemzeti értéküknek és munkálkodásuknak ismeretében ellenük használt meggyalázó kifejezések valósággal a magyar nemzet ellen is irányulnak ; és pedig annál is inkább, mert a meggyalázó kifejezések a nemzet egyetemét a 48-as időkben képviselő törvényhozókra is vonatkoznak. Használatuk kimeríti az 1921:111. tc. 8. §-ában foglalt vétség fogalmát. (XI. 22 = C. 3187/936.) Azokról a magyar állampolgárokról, akik a magyarosító törekvésekhez hajolva, nevüket megmagyarosítják, azt állítani, hogy nem becsületes emberek, a nemzetgyalázás vétségét megvalósítja. Ez a meggyalázó értékítélet ugyanis nemcsak a kérdéses állampolgárokat sújtja, hanem az visszahat magára a magyar nemzetre is. (C. 2136/935.) „Magyar a magyarért'' mozgalom a csonka országhoz viszszatért Felvidék magyarságának megsegítésére szolgált. E célra figyelemmel, nem csupán társadalmi, hanem közérdekű mozgalomnak kell tekinteni. Benne kifejezésre jut a magyar nemzet tagjainak egymásért való helytállása, egymás sorsával törődése. Ennek a mozgalomnak célkitűzéseit az egész nemzet magáévá tette, tehát joggal tekinthető az egész magyar nemzet anyagi erőfeszítésének; aki ezt a fogalmat meggyalázza, sértést követ el a magyar nemzettel szemben is. (C. 2808/939.) A nemzetrágalmazást megvalósító valótlan tény állításával (7. §) egyidejűleg használt meggyalázó kifejezésekkel elkövetett, a 8. §-ban meghatározott vétség, ez előbbi vétségbe jogi egységként beleolvad. (C. 4825/939.) 9. §. A 9. §-nak a mellékbüntetésekre vonatkozó rendelkezése csak akként értelmezhető, hogy a mellékbüntetések a Btk. 54. és 64., valamint a Bn. 36. §-aiban foglalt általános rendelkezések alapján szintén mellőzhetők. (C. 3782/935.) A mellékbüntetés annál a vádlottnál, aki politikai okból követi el a közre nézve legveszélyesebb bűncselekmények egyikét (Átv. 1—6. §), csak rendkívüli méltánylást érdemlő okból mellőzhető. (C. 3490/938.)