Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

54 sége pedig a tettesnek, hogy a tervbevett betörések és lopások elkövetésére társakat is keres, azokkal megbeszéléseket tart és a helyszínt is megvizsgálja, nem tekinthető vezetői szerepkörnek, hanem a mozgalom érdekében való (1. § 2. bek.) tevékeny közre, működésnek. (C. 2743/939.) Az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló bűntett miatt fegyházra ítélt egyén emlékérmének nagyobb mennyiségben való elkészítése és forgalombahozatala az állam és társadalom ellen irányulónak nyilvánított mozgalomban és szervezkedésben való tevékeny részvételt (1. § 2. bek.) és ily mozgalom és szervezkedés előmozdítását foglalja magában. (C. 3060/939.) Az érméknek terjesztése viszont alkalmas arra, hogy a mozgalom mellett és annak érdekében hangulatot és lelkesedést keltsen (Átv. 5. §), mert az érméken feltüntetett jelszavak (kitartás, éljen ..., győzünk) a kérdéses mozgalom ellenállhatatlan erejére utalnak. (C. 5573/939.) A történetírónak a törvény korlátai között szabadságában áll bármely világeszméhez csatlakozva, a történeti eseményeket azokhoz idomítva csoportosítani, legjobb nézete szerint olvasóinak irányt mutatni, kiemelve mindazt, amihez tudása, meggyőződése, hite és tradíciói kötik, feltéve, hogy adatai a valóságnak megfelelnek. E kérdésben kizárólag a tudományt, elsősorban természetesen a történettudományt illeti meg az a jog és kötelesség, hogy bírálja, helyeselje vagy cáfolja a történetíró beállítását és adatait. Mindez a bírói ítélkezés zárt körén kívül eső tevékenység. A bíróságnak csupán azzal a kérdéssel kell foglalkoznia, van-e a könyvnek a büntető törvényekbe ütköző tartalma, mert ha van, a sajótermék már kilép a puszta történetírás köréből A bíróságoknak tehát kötelességük a részleteknek büntetőjogi értékelése. (XII. 783 = C. 2181/938.) 5. §. Az 1921: III. tc. 5. §-ának első bekezdése alá eső izgatás bűncselekményének megvalósításához nem szükséges egyenes felhívás, felszólítás, rábeszélés, kifejezett célkitűzés, sem az nem szükséges, hogy a kijelentések a hallgatóság lelkében valóban indulatot vagy szenvedélyt keltsenek, hanem elégséges olyan nyilatkozatoknak hangoztatása is, amelyek a hallgatóságnak vagy az olvasóközönségnek lelkületét, gondolatát, akaratelhatározását a fennálló törvényes rend megváltoztatására irányuló gondolat felé terelik.