Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

55 Nevezetesen az ilyen kijelentéseknek eredménye csak az lehet, hogy azok a fennálló törvényes renddel elégedetlenek lelkében szunnyadozó gyűlöletet élesztgetik, végeredményként azután ezeket a lelkeket szükség esetén az erőszakos, felforgató cselekményekre is hajlamossá teszik. (C. 4168/938.,—4603/938., — 4982/938., — 5119/938., — 1515/939.) Az izgatást megvalósítja minden olyan megnyilatkozás, mely alkalmas arra, hogy az olvasó, vagy hallgató lelkületét, indulatát, akaratelhatározását a felforgató eszmék felé terelje, azoknak megnyerje vagy legalább is elégedetlenséget keltsen a fennálló törvényes rendel szemben. Az ilyen hatásnak vagy eredménynek bekövetkezése az 1921. évi III. tc. 5. §-ában meghatározott bűncselekménynél nem tényálladéki elem, sőt annak elkövetéséhez különös izgatási szándék sem kell, hanem elég annak a tudata, hogy az izgató hatás bekövetkezhetik. (C.2414/936., — XIII. 149 = C. 5302/938., — C. 4334/939.) Ellenben feltétlenül kell, hogy ne csak az egyik oldalon legyen meg az elégedetlenség, az ellenszenv a fennálló állami és társadalmi renddel szemben, illetőleg az elkeseredés, a gyűlölet a katonaság intézményével és a fegyveres erővel szemben, hanem szükséges még, hogy ugyanilyen érzelmek felkeltésének lehetősége a másik oldalon is fennálljon, mert enélkül nincsen izgatás. Pl. A m. kir. honvédelmi miniszterhez címzett és ennek zárt borítékban megküldött levél, a dolog természeténél fogva, nem jut olyan egyén kezébe, akinél ez a lehetőség beállhat. Ilyen esetben az izgatási cselekmény nem valósut meg, még ha a vádlottól eredő levél tartalma az Átv. 5. és 6. %-aiban megjelölt hatás kifejtésére egyébként alkalmas. (C. 4334/939.) Az Átv. 5. §-ának első bekezdése alá tartozó egyszerű izgatási bűncselekményhez különös szándék nem kell, hanem elég abban a tudatban való cselekvés, hogy alkalmas a fennálló állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló eszméknek felkeltésére, illetőleg fokozására az, amit a tettes végrehajt. (XIII. 510 = C. 496/939.) Az 1921 :III. tc, 5. §-ában meghatározott izgatás megvalósításához különös célzat nem kell, hanem elég annak tudata, hogy a kijelentés nyomán ellenséges érzület, vagy legalább is elégedetlenség fakadt. (C.5903/938., — 2982/939., — 4871/939.) Az izgatás való tényeknek célzatos beállítása és előadása által is elkövethető. (C. 4945/935.) Az 1921: III. tc. 5. §-ának első bekezdésében foglalt egyszerű izgatás az államfelforgató szándék felkeltésére alkalmas