Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

45 akár előre felkészülés nélkül használja a kezeügyében lévő fegyvert. (XTTT. 446 = C. 4277 938.) Felfegyverkezve követi el a hatóság elleni erőszakot az, aki az erőszakoskodás végett támadó eszközt vesz magához. (C. 3010/938., — 4310/938., — BHT. 670.) Felfegyverkezve követi el a cselekményt az, aki erőszakoskodás végett támadóeszközt használ, ha az véletlenül van is a kezében. (C. 732/939., — BHT. 670.) A iuhászbot (C. 334/936.), — a % kg-os kalapács (C. 3292 936., — 2210/937.). — a karó (C. 558/938.), — a kerékpár-szivattvú (pumpa) (C. 42/938.),—a vasvilla (C.1832/939.), — a zsebkés (C. 3287/937., — 586/933.) — a Hv. szempontjából — a fegyver fogalma alá esik. mert alkalmas eszköz a testi épség és az emberi élet veszélyeztetésére. Nem az egy cm átmérőjű vessző. (C. 3277/938.) Az állandó bírói gyakorlat szerint a bántalmazás okozta testi sértés anyagi halmazatban van az 1914:XL. tc. 4. § 2. bek. és a 6. § 2. bek. szerinti büntettél. (C. 3010/938.) Felhívás bűntett vagy vétség elkövetésére. Btk. 171. §. A nyilvánosság szempontjából nem a hely nyilvánossága és a jelenlevők száma, hanem az a döntő, vájjon megvolt-e annak lehetősége, hogy az elhangzott nyilatkozatot nagyobb, a nyilvánosság fogalmát kitöltő hallgatóság vehesse tudomásul (C. 5213/939., — 5985/939., — BHT. 783.), vagyis olyan helyen hajtja a tettes bűncselekményét végre, ahol a jelenlevők száma bármelv pillanatban a nvilvánosság fogalmának mértékéig emelkedhetik. (C. 1515/939.) Két személy együttes jelenléte — ha rajtuk kívül más sem közel, sem távol nem volt jelen — a törvényben megjelölt gyülekezet jogi fogalmát még nem meríti ki. Ahhoz annál nagyobb számú személy jelenléte szükséges, mivel az izgató kijelentés csak ebben az esetben válhatik a közbéke szempontjából veszélyes jellegűvé. (C. 5976/939.) A 25. sz. büntető döntvény (BHT. 929.) csak a Btk. 171. §-ában meghatározott bűncselekmény fennforgása esetében teszi lehetővé a terjesztőnek köztörvényi úton való felelősségre vonását; e jogszabály azonban más bűncselekményekre nem alkalmazható. Az izgatás és a lázítás bűncselekménye (Btk. 172., 173. § I.) a két elkövetési mód révén: a „terjesztés" és a „közszemlére kiállítás" által szoros kapcsolatban áll a Btk. 171. §-ával, de nem egyedül, hanem minden olyan bűntettel, vagy vétséggel együtt,