Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

46 amelynek elkövetése, — amennyiben a terjesztő ismerte a sajtótermék büntetendő tartalmát —, a törvény kifejezett rendelkezése^ szerint a terjesztés és kiállítás által lehetséges. Tehát a sajtótermék „terjesztésével", vagy „kiállításával, mint a törvényben említett egyik eszközzel elkövetett sikeres, vagy sikertelen felhívás és minden más bűntett és vétség, amelynek ilymódon való elkövetése lehetséges, köztörvényi úton büntetendő. (C. 629/939.) Társadalmi osztályok és jogintézmények elleni izgatás. 172. §. Az izgatás szubjektív eleméhez elegendő a tettesnek az a tudata, hogy cselekedetével a valamely osztályhoz, hitfelekezethez vagy nemzetiséghez tartozókban, egy másik osztályhoz, hitfelekezethez vagy nemzetiséghez tartozók ellen gyűlöletet kelt. Erre irányuló különös célzat e bűncselekménynek nem eleme. (C. 2540/936., — 4036/937.) A Btk. 172. § 2. bekezdésébe ütköző bűncselekménynek nem tényálladéki eleme a gyűlölet valóságos felkeltése, hanem elegendő, ha a használt kifejezések alkalmasak arra, hogy valamely osztályhoz, hitfelekezethez vagy nemzetiséghez tartozókban egy másik osztályhoz, hitfelekezethez vagy nemzetiséghez tartozók ellen ilyen érzületet felkeltsenek, vagv fokozzanak. (C. 4036/937., — XII. 876 = 2330/938.) A való tények célzatos csoportosításával és kiszínezésével is lehet izgatni és így az ügy érdeme szempontjából lényegtelen, hogy az állított ténvek valók-e, vagy valótlanok. (XII. 598 = C. 986/938., — XII. 876 = C. 2330/ 938., — C. 6085/938.) Osztály alatt oly egyének összességét értjük, akik társadalmi állásuk, élethivatásuk és az ezekből származó életközösség folytán gyűjtőnévvel jelöltetnek meg anélkül, hogy megkívántatnék, hogy az osztály közjogi tekintetben is külön jogállást foglaljon el. (C. 4876/938.) A Btk. 172. § második bekezdésének első tétele a Magyarország területén élő társadalmi osztályok, nemzetiségek és hitfelekezetek között fennálló társadalmi, nemzetiségi és hitfelekezeti békének a megóvását célozza. Az ezen törvényszakasz által védett jogi érték tehát egységes, csupán ennek a megtámadási módja lehet többféle. (XIII. 110 = C. 4830/938., — C. 3616/939.) A Btk. 172. § 2. bekezdésében meghatározott elkövetési módok közül több alá vonható izgatás nem több, hanem csak egy bűncselekmény. (C. 952/939., — BHT. 530.)