Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

44 dése akként rendelkezik, hogy a Kbtk. 43. és 46. §-ai, valamint az 1930 :III. tc. 82. és 83. §-ok a fenti hatósági közegekre is megfelelően érvényesítendők. (Hb. 65/935.) Az a körülmény, hogy a cseh-szlovák uralom alól felszabadult területen szolgált vadőr, a vádbeli cselekmény időpontjában, a magyar hatóság részéről még felesketve nem volt, nem adhatja indokát annak, hogy a tettes az általa elkövetett hatósági közeg elleni erőszak büntetőjogi következményei alól mentesüljön. Nem lehet ilyen messzemenő jogi jelentőséget tulajdonítani a szabályszerű eskü hiányának elsősorban azért, mert a vadőr alkalmazásában az államjogi fordulat a valóságban változást nem hozott létre s a sértett a magyar törvény követelményének is eleget tett azáltal, hogy a vadőri esküt utólag a magyar hatóság előtt is letette. Másfelől pedig a hatóság védelméről olyan biztonsági szolgálattal kapcsolatban van ezúttal szó, amelyet úgy a csehszlovák, mint a magyar törvények azonos módon értékeltek és éppen ezért sem tekintélyi, sem egyéb szempontok nem állanak útjában annak, hogy a sértett vadőr, mint az állami rendnek egyik tényleges tisztese, az őt szolgálata alapján megillető védelemben részesíttessék, annál kevésbé, mert az állam jogi fordulat által előállott rendkívüli helyzet az eskü nyombani kivételének kétségtelen akadálya is volt. (C. 6187/939.) Hv. 6. §. Felfegyverkezés fogalma alatt — a Hv. keretében megalkotott bűncselekményeknél — nemcsak a lő- vagy szálfegyvert kell érteni, hanem minden ütő- vagy vágóeszközt, mely a támadás könnyebb elhárítására, testi sértés okozására, sőt az emberi élet kioltására is alkalmas. (C. 3287/937.) Fegyver alatt tehát nemcsak a műszaki értelemben vett fegyver, hanem minden, a testi épségre veszélyes eszköz értendő. (C. 334/936.) Az a körülmény, hogy a fegyvert a tettes a fenyegetés céljából vette-e magához vagy sem, a minősítés kérdésére befolyással nincs. (C. 5548/939.) Az 1914: XL. tc. 6. § 2. bek. akkor is alkalmazható, ha a tettes a véletlenül nála lévő, vagy az éppen kezébe jutott fegyvert, bár csak közvetlenül az erőszak megkezdése előtt, de abból a célból, hogy azt az erőszaknál eszközül használja, igénybe veszi és így azt az erőszak kifejtésénél eszközként valóban használja is. A Hv. 6. §-a szigorúbb büntetési tételének ugyanis a nagyobb veszélyesség az alapja. Ez a veszélyesség pedig ugyanolyan nagy, akár előre felkészült a tettes a fegyveres támadásra,