Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

16 Amikor tehát a II. Bn. 47. §-a előírja, hogy ilyenkor elsősorban azt kell mérlegelni, vájjon a vádlottra nézve a szigorított dologházba utalásnak a II. Bn. 36. §-ában írt feltételei most is megvannak-e, ezt abból kiindulva kell tenni, hogy ezek a feltételek a vádlottra nézve a korábbi dologházba utaláskor már meg lettek állapítva és ehhez képest a vizsgálatnak főként arra kell szorítkozni, vájjon a vádlott újabb bűncselekménye is az élet, a szemérem és vagyon ellen irányult-e és megváltozott-e a korábbi dologházi őrizet hatása alatt a vádlott magaviselete ós lelkisége annyira, hogy öt már most közveszélyes bűnözőnek nem kell tekinteni. (XI. 939= C. 3819/937.) A feltételes szabadság ideje alatt elkövetett bűncselekménynél — a II. Bn. 47. §-ának 2. bekezdése szerint — a szigorított dologházi őrizet tartama öt évnél rövidebb nem lehet. (X. 1080 == C. 4070/936., — C. jh. 3654/937.) Feltételes szabadságra bocsátás. Btk. 50. §. A Btk. 51. § 2. bekezdése és a feltételes1 szabadonbocsátás kedvezményének a Btk. 50. §-a alapján történt megvonása tárgyában 25.194—891. I. M. szám alatt kelt (Marschalkó, VI. k. 442. old.) igazságügyminiszteri kijelentés szerint: a feltételesen szabadon bocsátott egyén újabb letartóztatásának az ideje, a feltételes szabadság visszavonása esetében, a még kiállandó büntetés tartamába be nem számítandó. E letartóztatás napjától, az általa elkövetett újabb büntetendő cselekmény miatt való jogerős elítéltetése napjáig folyó idő, az utóbbi bűncselekmény miatt való vizsgálati fogságnak, előzetes letartóztatásnak semmi körülmények között nem tekinthető. Az illető letartóztatott ugyanis, a Btk. 51. § 2. bekezdése értelmében elfogatása napjától kezdve a feltételes szabadon bocsátás által félbeszakított, előzőleg megállapított szabadságvesztés büntetését tölti s így az újabb büntető ítéletben a letartóztatás ideje sem előzetes letartóztatás, sem vizsgálati fogság gyanánt nem számítható be. Lényegileg ugyanezt a kérdést döntötte el a kir. Kúria büntető jogegységi tanácsának 8. döntvénye (BHT. 592.) is, amikor kimondotta, hogy „törvényellenes a korábbi büntetésnek végrehajtása közben előfordult szökés alatt elkövetett újabb bűncselekmény miatt letartóztatott vádlott fogvatartásának az újabbi letartóztatástól az ítélet hozataláig előzetes letartóztatás, illetve vizsgálati fogság címén való beszámítása. A vonatkozó szabályok szerint ugyanis a megszökött elítélt letartóztatásával, a megszakított korábbi büntetés végrehajtását kell nyomban