Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

13 határozott tartamú szabadságvesztésbüntetésre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. Mindezek alapján a m. kir. Kúria arra a meggyőződésre jutott, hogy a szigorított dologházi őrizet tartama 15 évet meghaladó tartamban is megállapítható. (C. 4021/937.) A megrögzöttség megállapítását nem zárja ki a vádlott nyomora, ha a nagyszámú lopások alkalmával oly mennyiségű és minőségű dolgot vett el, amelyeknek elvételét nyomora nem indokolta. (C. 1780/939.) A megrögzött bűntettesség megállapítását nem zárja ki a vádlott szorult anyagi helyzete sem, mert számos (például 14) lopásnak rövid időközökben üzletszerűen való elkövetését a szorult anyagi helyzet nem indokolhatja, hanem ily nagyszámú lopás elkövetése éppen vádlott bűnözési hajlamára mutat. (XI. 502 =3 C. 324/937., — XI. 530 = C. 924/937.) A szigorított dologházba való utalás büntetés jellegű intézkedés s így a büntetés fogalma alá esik; erre mutat a II. Bn. 28. §-a, mely perorvoslat tekintetében, a szigorított dologházba utalást a többi büntetéssel összefoglalja, valamint a II. Bn. 41. §-a is, mely szerint a szigorított dologház és végrehajtása az elítéltre ugyanazon jogkövetkezményekkel jár, amelyeket a törvény a fegyházbüntetésre előír s végül a törvény indokolásából is kitűnik, hogy a szigorított dologházba utalás elsősorban ugyan biztonsági intézkedés, de amellett büntetés jellege is van és így főbüntetés. (XII. 111 = C. 5022/937.) A II. Bn. 36. §-ának rendelkezése kötelességévé teszi a bíróságnak, hogy a szigorított dologházba utalást, amennyiben annak feltételei fennforognak, alkalmazza és pedig a vádló indítványa nélkül is, mert a Bp. 325. §-a értelmében a büntetés kiszabása tekintetében a bíróság nincs kötve a vádló indítványához, miből következőleg a főügyésznek a fellebbviteli főtárgyaláson fegyházbüntetés kiszabása iránt tett indítványa, a szigorított dologházba utalásnak nem akadálya. (XIII. 308 = C. 4871/938.) A szigorított dologházi őrizet természete kizárja, hogy a határozatlan tartamú büntetés mellett még pénzbüntetés is szabassék ki. (C. 782/939.) A szigorított dologházi őrizet mindig határozatlan időtartamra szól és nem szűnik meg önmagától a bírósági ítéletben jogerősen megállapított legrövidebb időtartam elteltével. Ebben az időpontban az elítélt csak feltételes szabadon bocsátása végett folyamodhatik és ha kérelmét az igazságügyminiszter teljesítette, akkor a II. Bn. 46. §-a értelmében három évet feltételes szabadságon tölt és csak ennek kifogástalan eltöltése után nyeri vissza végleges szabadságát. Politikai jogainak teljes élvezetébe