Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

171 sabb büntető rendelkezés, különösen az 1922: XXVI. tc. rendelkezései alá. (C. 5199/938.) Az üzletszerűség (1. § 2. bek.) fogalmát kimeríti annak cselekménye, ki külföldi fizetési eszközzel való üzérkedésből, mellékkereset gyanánt, tervszerűen hasznot húz. (C. 2339/935.) Oly egyén, aki magyar értékpapirosnak külföldiek részére és számlájára történő vételével és eladásával a magyar közgazdaság érdekeit súlyosan veszélyezteti, a magyar tőzsdétől távol tartandó, — tőzsdebizományos ténykedését — egytől tíz évig terjedhető időre meg kell szüntetni. (C. 4601/935.) 2. §. Az 1922: XXVI. tc. 2. §-ának első bekezdése szerint csak azok az értékek kobozhatók el, amelyekre nézve a bűntettet elkövették. Ezért azokkal az értékekkel kapcsolatban az ítéletben meg kell állapítani azokat a tényeket, amelyeknek alapján a vádlott terhére megállapított bűncselekménnyel való összefüggésük felismerhető. (C. 4326/936.) 1923. évi V. íc. A tisztességtelen verseny. 16. §. Az 1923: V. tc. 16. §-ában meghatározott vétséget csak szándékosan lehet elkövetni. Különös szándék azonban ennek a bűncselekménynek a megvalósításához nem kell. Elég a jobb tudomás ellenére való cselekvés, vagyis a tudatosság és szándékosság olyan értelemben, hogy a tettes tudja, hogy amit cselekszik, az az idézett törvénynek rendelkezéseit sérti. (C. 344/939., — 641/939.) Az 1923: V. tc. 16. §-a a versenynek az üzleti tisztesség és általában a jó erkölcs által korlátolt szabadságát védi, egyúttal azonban a védett jogi érdek megtámadásának módjait is kimerítően felsorolja. A törvény szerint tehát a védett jogi érdek mindig egységes, csak annak a megtámadási módja lehet többféle. A büntető törvénynek az anyagi halmazatra vonatkozó szabályai tehát nem alkalmazhatók, mert a védett jogi érdek és a támadási cselekmények által célzott eredmény egységénél fogva a tettes kétirányú cselekvősége törvényi egységbe olvad. (XIIÍ. 488 = C. 641/939.)