Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

172 A jogtalan céghasználat végeredményben az árura is vonatkozik s így az a 17. § alá esik, amely vétségnek megállapításával a cselekmény teljes büntetőjogi értékelést nyer. (XII. 575 = C. 244/938.) Büntetésbeli különbség az 1923: V. tc. 16. és 1933: XVII. tc. — (az üzleti hirdetések korlátozása és az 1923: V- tc. módosítása tárgyában) — 20. §-a között nincs, mert eme törvényszakaszok szerint az azok alá eső vétségek egyaránt három évig terjedhető fogházzal büntetendők. A II. Bn. 3. §-ának első bekezdése értelmében ugyanis hatályát vesztette az 1923: V. tc. 16. §-ának az a rendelkezése, amely a szédelgő feldícsérés vétségére mellékbüntetésként pénzbüntetést határozott meg. (C. 1604/939.) 17. §. A jogtalan cégmegjelöléssel közzétett hirdetés célja a cég áruja kelendőségének fokozása, és a vevők körének magához vonása. Nincs ugyan törvényes rendelkezés arra, hogy a kereskedők csak cégük megnevezésével hirdethetnek, azonban úgy a törvény 7. §-ának, mint 17. §-ának rendelkezéseiből az következik, hogy ha a hirdetésnél a céget megjelölik, akkor a céget csak az őket megillető alakban használhatják. (XII. 575 == C. 244/938.) 30. §. Vállalat az 1923 :V. tc. 30. § 1. bek. helyes értelme szerint már a kezdő üzem is, tekintet nélkül arra, hogy az üzem az 1875:XXXVII. tc, vagy az 1884:XVII. tc. rendelkezései alá esik-e vagy sem. (C. 4746/938.) Az 1923 :V. tc. 30. §-a — amelynek utolsó bekezdése meghatározza, hogy milyen vállalat tekintendő versenytársnak — nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezést, hogy csak azok részesülnek a törvény védelmében, akik üzleti tevékenységüket a törvényes rendelkezések szigorú betartásával folytatják. A formai igazolványok megléte vagy hiánya, valamint az, hogy a vállalat tulajdonosával szemben nem állanak fenn az ipari vagy kereskedelmi tevékenység folytatását tiltó szabályok, a versenytörvény szempontjából figyelmen kívül marad és csupán a tényleges helyzet az irányadó. E bűncselekmény elbírálásánál közömbös az egymással szemben álló vállalatok, üzemek terjedelme és az is, hogy az egyik áruk előállításával is, a másik pedig áruknak csupán forgalombahozatalával foglalkozik. (C. 963/937.) (Lásd még az 1933:XVII. tc.-t.)