Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

168 Azonban nem szükséges, hogy a valutával üzérkedő azt a saját érdekében s a saját maga vagyont haszna érdekében tegye. Ez a bűncselekménynek nem törvényes eleme. E bűncselekményt elköveti tehát az is, aki nem is a saját, hanem másnak érdekében idegen valutával üzérkedik. (X. 1013 = C. 2682/936., — BHT. 1041.) Nem zárja ki az üzérkedés fogalmát az sem, hogy vádlott esetleg károsodott, mert fizetési eszközöknek nyerészkedési célzattal való eladása, tekintet nélkül az eredményre, már az üzérkedés fogalma alá esik. (C. 2760/939.) Pengökmjánlás fogalma alá esik minden olyan cselekmény, melynek eredményeképpen belföldi pengő, vagy ilyen pengőhöz való jog — tekintet nélkül arra, hogy a pengő a tettes tulajdona-e vagy sem, üzérkedési célból — a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül — külföldi kéz rendelkezése alá kerül. (C. 1294/938., — 2767/938., — 1307/939.) A pengőkiajánlás történhetik akként, hogy 1./ a pengő tényleg az országban marad s a tettes cselekménye folytán a pengő feletti rendelkezés külföldit, vagy külföldön lakót illet meg, vagy pedig úgy, hogy 2./ a pengőt az országból tényleg kiviszik, amikor is a pengő ellenértéke az állammal szembeni követelés formájában külföldre kerül. (C. 1307/939.) Terheltnek az a cselekménye, hogy ő egy külföldi cégnek Magyarországon lévő szabad pengőjét, a cég rendelkezése folytán Magyarországban lévő magyar kedvezményezettnek kifizeti, nem vonható a törvény 1. §-ának első bekezdése 2. pontja alá, mert a törvény, miként a m. kir. Kúria hasonló esetben 1937/934. számú ítéletében kifejtette, csak annyiban tekinti a külföldinek Magyarországon lévő pengője, illetve pengőértékü követelése feletti rendelkezését bűncselekménynek, amennyiben ez a pengő kiutalásának, illetve kiajánlásának megfelel. (C. 4601/935.) A pengőkiajánlás bűntettét az a tényálladéki többlet különbözteti meg az egyébként azonos tényálladékú kihágástól (4500/931. M. E. sz. rend. 7. §-a), hogy a tettes a bűntettnél üzérkedési célzattal cselekszik. (XII. 902 = C. 3080/938.) A pengökiajánlás akkor is fennforoghat, ha a belföldi pengő belföldön marad ugyan, azonban az értéke az országból kivonatik akként, hogy valaki — akár belföldi, akár külföldi lakos — olymódon juttat jogtalanul belföldi pengőt külföldinek szabad rendelkezésére, hogy annak külföldi fizetési eszközben kifejezett ellenértékét külföldön megkapja. (C. 4244/935.,, — BHT. 1043.) Az 1922. évi XXVI. tc. 1. §-ának 3. pontjába ütköző bűntettet az követi el, aki abban az esetben, ha árut, értékpapírt vagy egyéb vagyontárgyat minisztériumi vagy pénzügyminisz-