Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

113 megkezdett bűncselekmény mindaddig, míg a bevezetés a telekkönyvben meg nem történik, bevégezve nincsen. (XII. 541 = C. 5122/937.) A fennálló bírói gyakorlat szerint csak az ügyvédi kamaránál bejegyzett és így ügyvédi gyakorlat folytatására jogosult egyéneket illeti meg a közbenjárási díj tarifális teljes összege, míg egyéb személyeket ennek csak a fele. Aki szándékosan közreműködik arra, hogy jogviszonyainak lényegére vonatkozó az a valótlan tény vezettessék be közokiratba, hogy ő jogtudor és ügyvéd, akinél tehát magasabb díjazás jár, mint egy nem jogtudor ügyvédi alkalmazottnak, a Btk. 400. § 2. bekezdése szerint minősülő közokirathamisítás bűntettét követi el. (XIII. 130 = C. 3394/938.) Hamis ügyvédi meghatalmazással bírósági tárgyaláson jelentkezes alapján e ténynek jegyzőkönyvbe vétele a Btk. 400 §ban írt bűncselekményt nem valósítja meg, mert a jegyzőkönyv csak azt a való tényt bizonyítja, hogy az ügyvéd meghatalmazást csatolt s annak alapján jelentkezett és járt el, de nem bizonyítja azt, hogy a megbízás valóban megtörtént. (C. 4554/938.) A kir. Kúriának 4782/929. sz. határozatában kifejezésre jutó jogelve szerint a Btk. 400. § 2. bek. csak akkor kerülhet alkalmazásba, ha nem csupán a haszonszerzésre irányuló eljárás, hanem maga az elérni kívánt haszon is jogtalan. (C. 4485/939.) Iparigazolvány kiváltása, tehát iparnak önálló űzhetése céljából hamis igazoló bizonyítványnak készítése, a Btk. 400. § alá eső bűncselekmény, amely a 2. bek. alá esik, mert a törvényben előírt képesítés nélklil folytatott iparűzésből eredő kereset: jogtalan vagyoni haszon. (C. 3534/939.) Az intellektuális közokirathamisítással a hitelsértést anyagi Mintázatként meg kell állapítani, ha a valótlan követelés telekkönyvi bekebelezésével a tettes a sértett hitelező kielégítését szándékosan csorbítja. (C. 1923/938.) Magánokirathamisítás. 401. §. Az állandó bírói gyakorlat szerint a Btk. 401. §-a alá eső magánokirathamisításnak tényálladéki eleme magán az okiraton akár az aláírással, akár az aláírás után, a tartalom megváltoztásával elkövetett hamisítás, vagyis a tényálladéki elem az okirat alakilag hamis volta. (C. 3897/936., — 62/937., — 1580/937.) Tehát a valótlan tartalmú, de alakilag valódi magánokirat nem esik a hamis magánokirat fogalmi körébe. (C. 62/937.) 8