Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

85 dik közre és a bírósági végrehajtó által felvett jegyzőkönyvben is magát ilyenként tűnteti fel, miáltal közreműködéséért magasabb dijazás jár, mint egy nem jogtudornak, ezzel a Btk. 400. §. 2. bek. meghatározott bűncselekményt elköveti (VIII. 275 = C. 4908/933.). A közhivatalnoki állás betöltésénél minden esetben figyelembe veszik a pályázó előéletét, még oly esetben is, midőn az előző büntetések nem nyereségvágyból elkövetett bűncselekmények miatt történtek. Az erkölcsi bizonyítványban a bűntelen előélet kimutatása a pályázóra előnyt jelent s az jogviszonyainak lényegére vonatkozik. Az is kétségtelen, hogy egy hivatali állás elnyerése vagyoni hasznot jelent, ez a haszon pedig, ha jogtalan eszközökkel érik el, jogtalannak minősítendő (IX. 627 = C. 1326/935.). Az Országos Társadalombiztosító Intézetnek személyi adatokat tartalmazó s alkalmazást igazoló: „Belépést jelentő /ap"-jának kitöltése és a nevezett intézetnél való benyújtása által, az alkalmazottat az intézet jegyzékeibe és nyilvántartásaiba bevezetik. Ez a bevezetés azután annak hiteles megállapításául és annak bizonyítékául szolgál, hogy ki, mikor és minő tárgyú beadványt terjesztett az Országos Társadalombiztosító Intézet, mint közhivatal elé. Ezek a jegyzékek és nyilvántartások tehát kétségtelenül közokiratok. Az a körülmény, hogy a kérdéses „Belépést jelentő lap" nem volt aláírva (a cég bélyegzőjével volt csak ellátva), még valósága esetében sem teszi ezt alkalmatlanná az értelmi (intellektuális) közokirathamisítás elkövetésére (C. 5999/935.). Amennyiben a valótlan bevezetés folytán az Intézet oly segélyt fizetett ki az igénylőnek, amelyhez ennek igényjogosultsága nem volt s így az intézet vagyoni kárt is szenvedett, abban az esetben az illető tettében a közokirahamisításon kívül a csalás tényálladéka is felismerhető (C. 3659/935.). Az örökösödési eljárásról (ö. e.) szóló 1894:XVI. tc. 32. §. és az ö. e. módosítása tárgyában kelt 1927: IV. tc. 4. és 5. §-ok egybevetett értelme szerint, az illetékes közjegyző a szóbeli végrendeletről készült s neki átadott „feljegyzést" átvenni és kihirdetni tartozik; ennélfogva az általa e tárgyban felvett jegyzőkönyv egyelőre bizonyítékul szolgál atekintetben, hogy az örökhagyó után szóbeli végrendelet maradt hátra a bemutatott „feljegyzés" értelmében. Ha azonban utóbb kiderül, hogy a „feljegyzés" tartalma valótlan, végrendelet létre nem jött, következéskép az örökösként szerepelt egyén a végrendelet alapján örökösként fellépni sem volt jogosult, ezért ennek cselekménye kimeríti a Btk. 400. §. 1. és 2. bekezdésé-