Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

72 nak a Btk. 96. -a szerinti halmazatát. A kir. Kúria jogegységi tanácsának 33. számú büntető döntvénye (VIII. 515.). E döntvény eltér a kir. Kúriának a BHT. 419. és 509. sz. alatt felvett elvi határozatainak megállapításától. A 33. sz. büntető döntvény értelmében a közokirathami­sítással kapcsolatban a Kbtk. 43. §-ba ütköző hatóság elleni kihágás megállapítása is lehetséges (C. 3193/1934.). , Amikor a bűntettből származó előny biztosításánál a pár­tolónak elsőrendű, főcélja vagyoni haszna volt, nem pedig az alapcselekmény elkövetőjének érdeke, akkor a bűncselek­mény az anyagi jog szabályánál fogva nem bűnpártolás, ha­nem orgazdaság (VIII. 446 = C. 354/1934.).^ Ha egy bűncselemény miatt elítélt mást rávesz arra, hogy az ő érdekében a Btk. 374. §-a alá eső cselekményt elkövesse, a Btk. 69. §. 1. pontja értelmében maga is részese lesz ennek a bűncselekménynek s nem lehet mentségére az, hogy a cse­lekmény az ő érdekét szolgálja (VIII. 515. a 33. sz. büntető döntvényből.). 376. §. Nem vonható a Btk. 376. §. szerinti súlyosabb minősítés alá az a bűnpártolás, amit a bűnpártoló a tettes, vagy a ré­szes érdekében követett el (C. 1968/1933., — BHT. 536.). A csalás. Bn. 50. §. A csalás létrejöttéhez csak az szükséges, hogy a tettes tudja, miszerint az, ami által a másiknak elhatározását elő­idézi, nem való; akarnia kell továbbá a tettesnek, hogy a meg­tévesztett egyén olyan intézkedésre határozza el magát, amelyből neki, vagy másnak jogtalan haszna lesz és tudnia kell végül azt is, hogy a megtévesztett egyén intézkedéséből a megtévesztettre, vagy másra kár háramlik (C. 5114/1935.). A fondorlatos megtévesztés mindig fennforog, midőn valaki másnak elhatározására befolyással bíró körülményt a való helyzetnek nem megfelelő módon úgy tünteti fel, hogy nevezett annak ellenkezőjéről nyomban meg nem győződhe­tik (VIII. 601 = C. 1830/1934., — IX. 1152 = C. 1566/1935.). A kereskedelmi forgalom gyorsasága kizárja annak lehe­tőségét, hogy a szerződni akaró fél előzőleg tudakozódjék és bizonyságot szerezzen atekintetben, hogy a vele szerződni ajánlkozó kereskedőnek a jogügyletkötés szempontjából fon­tos tényekre vonatkozó előadásai megfelelnek-e a valóság­nak. Ezt feleslegessé teszi a kereskedőnél minden ügyletnél feltételezett kereskedői tisztesség.

Next

/
Thumbnails
Contents