Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

51 A súly itt a szándékos bántalmazáson fekszik s így csakis ennek kell szándékosnak, vagyis tudatosnak lenni; egyáltalán nem törvényi kellék az, hogy a szándék egyben az eredményre, a bántalmazás okozására is irányuljon. Ha a bántalmazás oka az okozatnak, akkor egyben oka a bekövetkezett eredménynek is (BHT. 386.). A törvény szempontjából teljesen közömbös, vájjon tréfásan, avagy komolyan történt-e a bántalmazás és vájjon más körülmény, pl. a sértettnek gyenge és beteges csontállománya, vagy valamely nem célzatos kezelési hiba (BHT. 614.) is a közrejátszott-e az eredmény, vagyis az okozat létesítésénél (BHT. 383. és 387.) (IX. 201 = C. 5924/1934.). A vádlott gondatlan eljárása következtében a sértett kezefejébe hatolt seréteket a sértett utóbb műtét útján eltávolíttatni jogosítva van és így a műtéti seb gyógyulására szükséges időt, mint a vádlott jogsértő cselekményének folyamányát, a gyógyulási időtartam szempontjából ugyancsak figyelembe kell venni (C. 5975/1933.). Ha valaki beteg nemző szervével, nemi betegségét tudva, a sértett nemi részét érinti s így azt megfertőzi, nyilvánvaló, hogy az illető az előrelátott eredményt akarta is (VIII. 621. = C. 1552/1934.). A sérülés végleges gyógytartamát megállapító orvosi szakvélemény beszerzése nélkül, csupán ideiglenes vélemény alapulvételével, a bűncselekmény tárgyában eljárni — a hatáskör szempontjából — nem lehet (C. jh. 3487/1934.). 303. §. Egységes akaratelhatározással cselekszik a tettes, amikor a sértettet azon célból, hogy elcsúfítsa, lúg kő oldattal, miután ezt az első leöntéssel nem érte el, ismételten leönti. A tettes cselekménye a folytatólag elkövetett egészségsértést valósítja meg (VIIT. 238 = C. 6200/1933.). 305. §. A Btk. 305. §. szerint minősülő súlyos testi sértés bűntetténél, éppúgy, mint a Btk. 285. §. 1. bekezdése szerint minősülő magzatelhajtás bűntetténél, a tettes szándéka a méhmagzat elhajtására kell irányuljon. Ha tehát a tettes a sértett testének bántalmazását azzal a szándékkal követi el, hogy az azzal okozott testi sérülések a sértett nő méhmagzatának elhajtását idézzék elő, a tettes cselekménye csak a Bk. 305. §. szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettét állapítja meg, annál is inkább, meri az, hogy ugyanazon bántalmazások folytán sértett testén sérü-