Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

12 sára is szüksége van, az eredmény egységes voltára és az ennek az eredménynek létrehozására irányuló szándék egységére való tekintettel — cselekmény egységet képez (X. 334 = C. 4200/935.). A segítőnek, hogy bűnsegéddé váljék, akkor, amikor segít, tudnia kell, hogy az, akinek segít, bűncselekményt szándékozik elkövetni (C. 1827/935.). A bűncselekmény előmozdításának nem szükségszeiü előfeltétele, hogy az bizonyos tevésben, cselekvésben nyilvánuljon, mert a cselekmény végrehajtásának sikerét szolgálhatja kétségkívül valamely szándékos mulasztás vagy téllen magatartás is, feltéve, hogy az a tett végrehajtása számára előnyösebb helyzetet teremt (C. 3345/933.). 70. §. Tettesnek, illetve társtettesnek (Btk. 70. §.) csak az tekinthető, aki a bűncselekmény tényálladékához tartozó tevékenységben részt vett (C .1648/933.). A Btk. 70. §-a nem használja ugyan a „tettestársak * kifejezést, azonban a Btk. általános része V. fejezetének címfeliratából (A részesség) kétségtelen, hogy a 70. §-ban meghatározott, irodalmilag és a joggyakorlatban ú. n. társtettesség esete, a részességnek egyik alakja (VIII. 335 = C. 5782/933.). Az a körülmény ,hogy valaki egy bűncselekményt *iem önmagától, "hanem másnak szándékos reábírása, felbujtása folytán követte el, az illetőnek büntetőjogi felelőssége szempontjából közömbös s ez a körülmény az illetőtt az ő tettééi t való büntetőjogi felelősség alól nem mentesíti (VIII. 616 == C. 1353/934.). Személyes tulajdonságok vagy körülmények. 74. §. A gyilkosnál az előre megfontolt szándék a részesre ki nem terjedő személyes körülmény (C. 2310/935.). A nyereményvágy nem osztható személyes körülmény, azt tehát, a Btk. 74. §-a értelmében, minden részesre külön kell értékelni (C. 1827/935.). A bírói gyakorlatnak az az elvi megállapítása, hogy a visszaesés nem osztható személyes körülmény, a Btk. 74. §-a értelmében csupán a tettes és a részesek közötti viszony minősítésénél irányadó, de nem alkalmazható a lopás tettese és a lopástól eltérő tényálladékot tartalmazó orgazdaság tettese közötti viszony vizsgálatánál (IX. 480 = C. 924/935.).