Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

164 A korábbi jogerős elítélésre alapított panaszt a Bp. 385. §. 1. c) pontján lehel érvényesíteni (C. 3691/1935.). Az ítélet hozásáig kiállott előzetes letartóztatás,^ vagy vizsgálati fogság beszámításának, vagy be nem számításának kérdésében csak az ítélt t ellen — a Bp. 385. §. 2. pontja alapján — van semmisségi panasznak helye, de a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben a beszámított időtartam mértéke miatt nincs semmisségi panasznak helye (C. 1443/1935.. — 3869/1935., — BHT. 592. sz. alatt felvett 8. sz. döntvény). A vise"" hivatal elvesztése kimondásának mellőzése miatt a semmisségi panaszt — a 3. és 15. számú büntető jogegységi döntvények értelmében —a Bp. 385. §. 2. pontja alapján kell bejelenteni (C. 336" 1934.). II. Bn. 28. §. A II. Bn. 28. §-a a törvénynek a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések téves alkalmazásának, vagy nem alkalmazásának valamennyi esetét, — így többek között, a Btk. 90. §. (büntetés mérvére vonatkozó), a Btk. 91. §. 92 §§. alkalmazása, — vagy nem alkalmazása, a szigorított dologházba utalás esetét is magában foglalja. Ha azonban a perorvoslattal élő fél külön megjelöli s külön meghatározza azt, hogy ő az ítéletet mily irányban kívánja a hivatkozott II. Bn. 28. §. alapján megtámadni, akkor a bejelentett perorvoslatban megjelöltek (Bp. 390. §.) lévén az irányadók, — nem lehet vádlott terhére azon túlmenni, mert ezt a Bp. 387. §. első bekezdése tiltja (IX. 129 = C. 4977/1934.). H. Bn. 29. §. A csatlakozáshoz nem lehet csatlakozni, mert a csatlakozás, mint a perben ejtett sérelem orvosolhatása végett jogsegélyül felvett intézmény — perorvoslat ugyan, ámde nem szoros értelemben vett fellebbezés, illetőleg semmisségi panasz, hanem különálló, más jellegű perorvoslat. A II. Bn. 29. §-ának rendeltetésében rejlő helyes értelme szerint csatlakozni csak fellebbezéshez, illetőleg semmisségi panaszhoz lehet (VII. 1074 = C. 1704/1933.). A II. Bn. 29. §-ának rendelkezése szerint csak annak van csatlakozási joga, aki perorvoslattal nem, — vagy tévesen élt — (C. 3700/1934.). nyilvánvaló, hogy az a védő, aki a másodbíróság ítélete ellen semmisségi panaszt jelentett be, de azt visszavonta, csatlakozás útján érvényesíthető jogorvoslattal már nem élhet (C. 1396/1935.).