Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

156 tartozónak nyilvánította, vagy mint ilyent visszaküldte, — szintén nem érinti a Te. 110. §-ában foglalt rendelkezés, illetve az ebből levont az a következtetés, hogy a járásbíróság a Te. 110. §-a alapján hozzá áttett ügyet, ha 1 évet meghaladó szabadságvesztésbüntetést tart kiszabandónak, a törvényszékhez, mint egyesbírósághoz átteni köteles, mert ez utóbbi szakasz esetében az áttételt nem a törvényszék, vagyis a járásbíróság felettes hatósága rendelte el, hanem az ügyet az ügyészség tette át egy indítvánnyal, mely a járásbíróságot csak a tárgyalás megtartására, de nem egyúttal minden körülmények között való ítélethozatalra kötelezi (VII. 1202 — C. jh. 4742/1933.). Főtárgyalás a törvényszék előtt. 296. §. Az 1921. évi december hó 24-én kelt 10.992/1921. M. E. sz. rendelet 1. §-ának második bekezdése kimondja ugyan, hogy azokban az ügyekben, amelyekben az eljárást a 4039/1919. M. E. számú rendelettel megállapított szabályok szerint 1921 december 25. napja előtt már megindították, a további eljárást is ezen rendeletben megállapított szabályok szerint kell folytatni és befejezni; — ezt a bekezdést azonban a minisztériumnak az 1922. évi XVII. t.-c. 6. §-a alapján kiadott és 1925. évi december hó 20-án hatályba lépett 7208/1925. M. E. számú rendelete akként módosította, hogy az ítélőtanács az elnökön kívül két bíróból alakul és az ilyen ügyekben az ítélőbíróság határozata ellen a bűnvádi eljárás rendes szabályai szerint perorvoslatnak van helye (VIII. 19 = C. jh. 4716/1933., — VIII. 277 = C. jh. 184/1934.). A felek perbeszédei. 315. §. A vádemelésnek — eltekintve a Bp. 333. és 418. §-aiban említett esettől — csak az elsőfokú ítélethozás céljából tartott zárt ülés kezdetéig van helye (C. 609/1934.). Az ítélet. 324. §. A bírói mérlegelés feladata, hogy az egymással ellentétes adatok és vallomások közül a ténymegállapítás alapjául megnyugvással elfogadható részleteket megállapítsa (C. 860/1934., — 5418/1936.)". A bizonyítékok értékelésének a tényállás megállapító-' ban való eredménye nem jog, hanem ténykérdés (C. 2813/ 1934.).