Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

148 rendelés alapján való további eljárásra azért nincs szükség, mert a fellebbviteli főtárgyaláson a közvédő ugyanazt a hivatást tölti be, mint az elsőfokú f őtárgyalásra kirendelt védő. Ezekből pedig okszerűen az következik, hogy a kirendelt védő az Ítélőtábla Ítélete ellen semmiségi panasszal nem élhet. A vádlott által választott védő is csak akkor jelenthet be semmiségi panaszt, ha az ítélethirdetésre a vádlottal együtt jelenik meg (X. 613 = C. 1223/936., — BHT. 737., — 840.). A védő jogai. 62. §. Az 1874. évi XXXIV. tc. 62. §-a a meghatalmazott ügyvédnek — büntetőjogi szempontból — csupán azt a mentességet biztosítja, hogy az ügyfél által szolgáltatott ténybeli adatokat jóhiszeműen felhasználhatja a bíróság elé terjesztett kérelmek alátámasztására (VIII. 301. = C. 5956/933.). Bírák mellőzése. 68. §. A vádlottnak törvényben biztosított joga az eljáró bíró ellen elfogultsági kifogást tenni; — ezt a jogot a Bp. 68. §-a biztosítja a vádlottnak arra az esetre, ha a bíró ellen törvényes kizáró okot hoz fel, vagy a bíró elfogultsága ellen alapos okot érvényesít. Ezt azonban tárgyilagosan, elfogulatlan körülmények megjelölésével kell előterjeszteni (IX. 79. — C. 3908/934.). Kézbesítés. 79. §. A vádtanácsi eljárás során hozott végzések kézbesítésére vonatkozóan, a Bp. különleges intézkedéseket nem tartalmaz, nyilvánvaló, hogy erészben a Bp. 78. és 79. §-aiban foglalt általános rendelkezések az irányadók. A Bp. 79. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés szerint pedig, az idézőlevelektől eltekintve, minden más határozatot vagy az értesítendő egyénnek, vay igazolt meghatalmazottjának kell kézbesíteni (C. 948^934.), — így az ítélet jogerejét mgállapító végzést is (VIII. 806. = C. 3122/934.). A feljelentés és a magánindítvány megtétele és a felhatalmazás megadása. 89. §. Az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében valamely olyan hatóság, avagy hatósági közeg előtt emelt vád,