Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

131 8. §• Idegen anyanyelvű magyar állampolgárokról, akik a magyarosító törekvésekhez hajolva nevüket megmagyarosítják, azt állítani, hogy nem becsületes emberek, oly meggyalázó értékítélet, mely nemcsak a kérdéses állampolgárokat sújtja, hanem visszahat magára a magyar nemzetre is. E nyilatkozatban ugyanis az a véleménynyilvánítás foglaltatik, hogy a magyarsághoz szítani, magyar nevet felvenni becstelenség. Az ilyen vélemény nyilvánítása már nemcsak súlyos hazafiatlanság, hanem a magyar nemzetnek nagymérvű kisebbítése is, tehát lényegében a magyar nemzet lealacsonyítása, vagyis meggyalázása (C. 2136/1935.). 12. §. A vádlott védőjének nyilatkozatait, a vádlott nyilatkozatával egyenlő értékűeknek nem lehet venni, — mert a büntető jogban mindenki a saját kijelentéseiért felelős; — a védő nyilatkozatát tehát a vádlott beismerésével azonosítani nem lehet. Az Átv.-ben meghatározott bűncselekmények eseteiben azonban, amidőn a bűnvádi eljárás a vádlott távollétében folyik, nincs akadálya annak, hogy a védő nyilatkozata is a tényállás megállapításánál, mint egyik bizonyíték, figyelembe vétessék (C. 4431/1935.). 1921. évi XXXIX. tc. a forgalmi adóról. A forgalmi adónak bélyegben való lerovásával (64. §. 2. bek. 1. pontja) kapcsolatban az a körülmény, hogy a kötelezett a könyvvezetéshez nem ért, még valósága esetén sem mentesíti őt a büntetőjogi felelősség alól. Az a körülmény, hogy a könyvvezetést a kötelezett alkalmazottai végzik ugyancsak nem mentesíti az illetőt a büntetőjogi felelősség alól. Az üzem tulajdonosának ugyanis kötelessége ellenőrizni, hogy a könyvvezetés pontos legyen (IX. 259 = C. 5920/1934., — IX. 612 = C. 1500/1935.). Azt, hogy a vádlott egyenesen abból a célból cselekedjék, hogy a kincstárt megrövidítse, megkárosítsa, a törvény nem kívánja meg; elég már az is, ha az illető tudja, hogy a törvény által tiltott cselekménye az adó megrövidítésére alkalmas, s ennek dacára azt mégis megteszi, vagy elmulasztja 9*