Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

108 nyítéka, hogy a Tüsz. 94. §-a értelmében a periratok megtekintéséhez a felek beleegyezését, vagy a törvényszék elnökének engedélyét kell elnyerni. De e szakasz helyes értelmezése szerint, ez az engedély sem adhat jogot arra, hogy a periratoknak sokszor igen kényes, az egyéni és családi becsületet súlyosan érintő tartalma napilapokban nagy részletességgel a közönség elé vitessék és minden szükség nélkül a sajtó nagy nyilvánossága útján tárgyaltassék. Amennyiben felperes nyilvános tárgyaláson csak azt jelenti ki, hogy „ragaszkodik a keresetlevélben előadott keresetéhez" — aminek tartalmát azonban a tárgyaláson nyilvánosságra nem hozzák, az esetben a keresetnek sajtó útján való közlése nem hű és igaz szellemű tudósítás a tárgyalás anyagáról (VII. 987. = C. 2720/933.). Az a körülmény, hogy a bíróság annak a cikknek szerzőjét, kinek a cikkét más átvette, a rendőrhatóságtól szóval kapott információra, értesítésre, figyelemmel a vád alól felmentette, az átvevő részére felmentést nem eredményezhet (C. 3237/933.). A St. 44. §-ában írt, a bűnvádi eljárást kizáró ok fennforgásának megállapítása elsősorban eldöntendő jogkérdés, mely kizárja az ügynek további érdemi kivizsgálását. A St. 44. §-a nem bűncselekmény megállapítását, hanem a bűnvádi eljárást kizáró okot létesít, mely esetben a felmentés a Bp. 326. §-ának 3. pontjára, s az ily ítélet ellen használt semmiségi panasz pedig a Bp. 385. §-ának 1. c. pontjára alapítandó (C. 5777/935.). 48. §. A St. 48. §-ának 1. bek. szerint az általános elévülési idő hat hónap, mely a BHT-ba felvett 808. számú kir. kúriai elvi jelentőségű határozat értelmében, az eljárás folyamata alatt is érvényesül (C. 834/934.). 1914. évi XLI. te. A becsület védelméről. 1. §• Az a körülmény, hogy a sértett névszerint megnevezve nincsen, a bűnösség megállapítását nem zárja ki. A rágalmazás, becsületsértés esetén nem tényálladéki elem az, hogy a sértett névszerint is meg legyen nevezve, hanem elég az, ha a sérteni szándékolt egyén kiléte célzás vagy egyéb adat alapján úgy legyen megjelölve, hogy a megjelölésből a sértett