Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

105 A St. 30. §. utolsí bekezdésében tehát a törvényhozói akarat nyilvánul meg, hogy a 23. §. alapján elsőízben hozott bírói határozatnak feltétlen érvény szereztessék, hogy a szerkesztő azzal szemben ne dacolhasson s hogy a panaszos a reá vonatkozó téves sajtóközleményekkel szemben, részére a törvényben biztosított jogi eszközt eredményesen használhassa (C. jh. 3792/933.). Sajtójogi felelősség. 32. §. Amennyiben a cikk, vagy képes ábrázolat csak egy példányban jelenik meg, úgy sajtóbűncselekményről nem lehet szó, hanem a köztörvényi felelősség szabályai nyernek alkalmazást (C. 4097/933.). Annak a meghatározásánál, hogy egy sajtóközleménynek és az abban foglalt állításoknak mi az értelme, nem az a döntő, hogy a közlemény szerzője mit akar kifejezni, vagy állítani, hanem az, hogy a közlemény tartalmából mit lehet kiolvasni, azt miképen foghatják fel, miként értelmezhetik a közlemény olvasói (C. 4835/935.; — 15/936.). A közlemény értelmének e meghatározásánál a cikknek egész tartalmára figyelemmel kell lenni (C. 3327/935.). Kizárólag a lapközlemény címére utaló falragasz (piahát), mely rágalmazó tényállítást, vagy becsületsértést megvalósító kifejezést nem tartalmaz, büntetendő cselekményt nem állapít meg (C. 1539/936.). Minden sajtóközemény, amely bűncselekmény tényálladékát foglalja magában, és nem egyszerre, egy alkalommal tétetik közzé, önálló bűncselekmény, — tehát egymással anyagi halmazatban állanak (VII. 1155 = C. 3871/933.). A sajtóra vonatkozó anyagi jogszabály az, hogy minden új kiadás önálló sajtóbűncselekményt állapít meg (C. 2986/ 934.; — BHT. 810.). A St. 32. §. második bekezdésének intézkedése értelmében, sajtó útján elkövetett bűncselekményeknél a tettesség (Btk. 70. §.) és részesség (Btk. 69. §.) szabályai helyett, • a gt. 33—37. §-ok rendelkezései alkalmazandók. Következésképen nem tettestársakról, hanem szerzőtársakról lehet szó, — s nem forog fenn bűnrészesség, hanem a sajtójogi felelősség első fokát kitöltő két, vagy több egyén által véghezvitt szerzői működés (C. 3519/935); — tehát nem alkalmazható a Btk. 115. §-a sem (C. 3220/935.).