Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

94 tásnak ez a módja lojálisnak, hív szelleműnek egyáltalán nem tekinthető. (C. 2455/931.). A St. 44. §-a a közlési szabadságot nem köti ahhoz a feltételhez, hogy a nyilvános tárgyalás során csak olyan ügyek kerüljenek szóba, amelyeknek elintézése az illető törvény által alkotott testület hatáskörébe tartoznak. (C. 4078/931.). A megyei közgyűlésnek, mint törvény (1929. évi XXX. t. c. 34. §.) által alkotott testületnek nyilvános tárgyalásán elhangzottak hív szellemben való közlése esetében a St. 44. §-a alkalmazást nyer. (C. 3570/932.). Zárt tárgyalásnak hatósági engedély alapján való közlése esetén a büntetlenségnek ugyanazok a feltételei, mint amelyeket a St. 44. §-a, a hatóságok nyilvános tárgyalásainak, vagy iratainak közlése esetére megszab. (C. 5369/932., — 5370/932.) A !St. 44. §. nem szolgálhat alapul arra, hogy egy már régebben megtartott tárgyalás alkalmával elhangzott sértő kitételek alkalomszerűség nélkül, a hív közlés ürügye alatt, meg legyenek ismételhetők. (C. 3838/930.). Egy közhivatalnok ellen tett feljelentés, mint az illető ellen folyamatba tett felügyeleti eljárás organikus része, nem tartozik a nyilvános iratok közé. A feljelentés közzétételével a vádlott tehát híresztelt, ami a Bv. 1. §-a alá eső bűncselekmény. (C. 321/)33.). A rendőrhatóságoknak — fegyelmi felelősség mellett — joguk van a nyomozásokról hivatalos közléseket tenni s ennek a közlésnek csak egyik módja a sajtókönyvbe bevezetés, de — különös sürgősség esetében — történhetik ez a közlés a sajtó képviselői előtt szóval is. A hírlapíró az ily módon közzététel céljából kapott adatokat cikkében rendőri riportként meg is írhatja és nem kötelessége kutatni azt, hogy a rendőrhatóság az ügyészség felhatalmazása alapján, vagy anélkül adja ki a tudósítást. (C. jh. 2169/929., — VI. 926. = C. 2584/932.) Nem hű és igaz szellemű tudósítás a perfelvételi tárgyalásról, ha a polgári perben beadott s nyilvános iratot nem képező keresetet közli, jóllehet, a felperes a keresetet — annak ismertetése nélkül — egyszerűen fenntartotta (ragaszkodik keresetéhez), tehát annak tartalma a tárgyaláson nyilvánosságra hozva nem lett. (C. 2720/933.). A nyomdatulajdonos — a bűnösség kérdésével közvetlen összefüggésben álló kérdéseken kívül — csak a St. 39. §-ában említett kár kérdésében élhet semmisségi panasszal. A bűnügyi költségek öszegszerűségének kérdésében éppen úgy, mint a vádlott — a St. 56. §. második bekezdéséből is kitünőleg — semmisségi panasszal nem élhet. (VI. 735. = C. 1041/932.) 56.