Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)
93 szerint az átvevő lap a szerzőség tekintetében esik ki a felelősségből, egyébként azonban, tehát a többi fokozatban felelősségét ez a törvényhely érintetlenül hagyta. (V. 597 = C. 1400/931,) Amennyiben a lap értesülését nem a hírlaptudósító újságból merítette, hanem azt más időszaki lapból vette át, — az átvételnek erre a módjára a St. 37. §. második bekezdésében fosrlalt szabály, nem pedig az e szabály alól a 3. bekezdésben tett kivétel rendelkezése irányadó. (VI. 318 = C. 5538/931.). A hírlaptudósító újság személyzetének a St. 37. §-a utolsó bekezdésében meghatározott szerzői felelősségén és a közlemény átvevőjének mentességén nem változtat az a körülmény, hogy a hírlaptudósító telefonon adja tovább a híranyagot az átvevő lapnak. (VII. 478 = C. 572/933.). Hasonlóképen, mint átvevő szerző felelős az, kinek cikke csupán egy másik röpirat, közlemény ismertetését foglalja magában. (C. 6420/933.). 39. §. A sértett ellen a nyilvánosság előtt intézett oly irányú támadás esetében, mely különösen alkalmas arra, hogy az illetővel szemben az elsőrendű létérdekét képező közbizalmat lerontsa, a méltányosságnak megfelel, hogy nem vagyoni kár címén kárpótlást kapjon. (C. 4413/931.). 44. §. A St. 44. §-a a sajtó egyik fontos feladatát, a gyors híradást teszi lehetővé, s annak érdekében a sajtó munkásait a felelősségtől is felmenti az esetben, ha a híradást hű szellemben és igazán teljesítik. Ily közlésről akkor van szó, ha a nyilvános tárgyalás lefolyása abban az értelemben adatik közzé sajtó útján, ahogy az a valóságban megtörtént. Ez alatt nem azt kell érteni, hogy a közlemény szószerint közölje a nyilvános tárgyalás lefolyását, hanem azt, hogy a lényeges valóság meg legyen a közleményben, más szóval, hogy az teljes mértékben az igazat tartalmazza, hogy az olvasó a tárgyaláson történtekről hű képet kapjon. A St. 44. §-ának a felelősségrevonást kizáró rendelkezése tehát csak annak a bűnösségét zárja ki, aki a hatósági tárgyaláson történteket tárgyilagosan, minden célzat és irányzatos szándék nélkül közli. (C. 1609/931., — 2021/931., — BHT. 807.). A St. 44. §-a nem alkalmazható az oly tudósításra, amely egy bírósági nyilvános tárgyalás anyagát egyébként híven közli, azonban az egyik perbeli fél előterjesztését részletesen, a másik félnek beszédét azonban egyáltalán nem közli, illetve csak azt említi meg, hogy ilyen beszéd is elhangzott. A tudósi-