Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

SG 467. §. Az aktív megvesztegetés csak addig bírálandó el a Btk. 470. §-a alapján, míg a tényálladék a Btk. 467. §-foan meghatározott bűntettre való sikertelen felbujtás, vagyis az említett bűntett előkészületi cselekménye keretében mozog. Ha pedig a közhivatalnok megvesztegető reábírása (megvesztegetése) folytán a Btk. 467. §-a szerinti bűntettet elkövette, vagy megkísérelte, az esetben az aktiv megvesztegető a 467. §-ban meghatározott bűntettben, vagy ennek kísérletében, mint a Btk. 69. §. 1. p. szerinti felbujtó bűnös. (VII. 415. = C. 5778/932., — BHT. 641.). A megvesztegetésnek nem tényálladéki eleme a jogsérelem háramlása. (C. 6773/930.). 471. §. A Btk. 471. §-a csupán az esetben forog fenn, ha a közhivatalnokkal szemben a vagyoni haszonnak jogtalanul való szerzésére irányuló célzat, vagy a károkozásnak tudatos volta bizonyítható. (C. 5050/932.). 473. §. Közhivatalnok által, hivatala gyakorlatában, elkövetett könnyű testi sértés a Btk. 473. §-a alá eső vétség tényálladékába beleolvad, s miint ennek alkotó része, önálló jogi értékelésben és elbírálásban nem részesülhet. (C. jh. 4961/930., — V. 867 = C. 1402/931., — VII. 560 = C. 1528/933., — BHT. 228.) 484. §. A Btk. 484. §. értelmében a megállapított bűntett esetében kiszabandó hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése — BHT. 487. és 491. számok alatt felvett elvi jelentőségű határozatok szerint — akkor is alkalmazandó, ha a Btk. 92. és 20. §§. értelmében a cselekmény vétséggé minősíttetik. A mellékbüntetés kiszabását azonban a Btk. 54. §. második bekezdése értelmében, ez esetben is mellőzni lehet(C. 3704/933.). 1879. évi XLI. t. c. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. (Kbtk.) "Az 1913. évi VII. t. c. (a fiatalkorúak bíróságáról (Fb.)) 69. §. Az 1913. évi VII. t. c. (Fb.) 69. §-a értelmében a 15. életévet betöltött fiatalkorú ellen kihágás miatt pénzbüntetés csak: