Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)
87 akkor állapítható meg, ha a fiatalkorúnak vagyona vagy keresete van. A pénzbüntetés behajthatatlansága esetében azonban annak elzárásra való átváltoztatását nem lehet elrendelni, hanem a pénzbüntetés ily esetben — az Fb. 69. §. második bekezdése és az 56.000/1913. I. M. számú rendelet 80. §-a értelmében — más intézkedéssel helyettesítendő, de ezt az intézkedést, a vonatkozó körülmények megállapításával és figyelembevételével, külön véghatározatban kell kimondani. Vétség esetében fiatalkorú ellen pénzbüntetés (Bn. 17. §. második bekezdése) nem állapítható meg. (C. 1568/932., — VII. 749 = C. jh. 166Q/933., — BHT. 848.). Kbtk. 51. §. A Kbtk. 51. §. szerinti kihágás az állam által elismert hitfelekezet vallásos tiszteleiének tárgya ellen követhető el, míg abban az esetben, amelyben a gyalázás tárgya maga az Isten, a cselekmény a Btk. 190. §. szerint minősül. (C. 213/933.) E törvényhely egész általánosságban emeli ki mint jogtárgyat a vallásos tisztelet tárgyát, mely a dolog természete szerint épúgy lehet valamely szentnek személvisége, mint a vallásgyakorláshoz szükséges valamely kegyszer. A törvény tehát „tárgy" alatt a vallásos tisztelet alapját, okát érti és nem csupán valamely puszta fizikai tárgyat. (IV. 1487. = C. 2665/ 930.). Meggyalázás alatt mindig az erkölcsi érzés megtámadását, lerontását, annak megtámadását kell érteni, ami, ha kellő nyilvánosság mellett történik, közbotrányt okozhat, mert hiszen a megbotránkozás mindenkori oka éppen az erkölcsi érzület tiltakozása, felháborodása, sőt lázadása az erkölcsök megrontása és megtámadása ellen. (C. 8019/930.). 71. §. Egy fogoly megszöktetése céljából készült és felhasznált hamis útlevél — (Btk. 391. §., valamint az adott esethez képest a Btk. 405.) — nem vonható a Kbtk. 71. §-a alá, mert e §. rendelkezése csak az eltartás, alkalmazás, vagy segélynyerés céljából kiállított és e célra használt hamis útlevélre tesz kivételt, de nem lehet szó az 1903. évi VI. t. c. (az útlevélről) 15. §-ának alkalmazásáról sem. (C. 625/931.). 129. §. A Kbtk. 129. §-ban meghatározott kihágás, gondatlanságból elkövetett cselekmény lévén, közömbös, hogy a vádlott maga gyaníthatta-e, hogy az általa megszerzett dolgok lopás következtében jutottak birtokosuk, vagy bírlalójuk kezéhez,