Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

73 létrejöttéihez elég már pusztán a szándékosság is, ha a cselekvő tudja, hogy azzal amit cselekszik, egy vagy töob hitelezőjének kielégítését meghiusítja, vagy csorbítja és azt e tudat dacára mégis megcselekszi. (C. 4702/932.) Annak, hogy az 1932 : IX. t.-c. 1. §-a a „szándékosan" szót felvette, mivel a Btk. 75. §-a szerint büntettet amúgy is csak szándékosan lehet elkövetni, — nem tulajdonítható más értelem, mint az, hogy a törvény az 1. §-t a 4. §-al kifejezetten is („gondatlanságból") szembeállítani akarta. (VIII. 199. — C. 6090/933.) A szándék hiányára való tekintettel nem állapítható meg annak a vétkessége, ki abban a téves hiszemben ruházza másra vagyonát, hogy magánjogi tartozása megszűnt. (C. 4529/933.) Hitelsértést elköveti az, ki hitelezőjének megkárosítása céljából hitelezőjének semmit sem fizetett, bár a hitelező követelését már peresítette is. (C. 3847/932.) E bűncselekményt elköveti az is, ki kielégítési alapul szolgáló különböző ingóságait egyes hitelezőinek, tartozásai törlesztésére, illetve kiegyenlítésére átadja s ezzel egyik hitelezőjének kielégítését szándékosan meghiusítja. (C. 3857/932.) A Btk. 386. §-ba ütköző cselekmény nem kívánja meg, hogy kár okoztassék, mert elég már a hitelezők és pedig bármely hitelező megkárosítására irányuló szándék és a követelés veszélyeztetése. (C. 90/931.) A Btk. 386. §-ában meghatározott cselekmény tényálladékához nem tartozik az, hogy a követelés peresítve is legyen, hanem elegendő az, ha vádlott tudatában van annak, hogy az ellene már fennálló valódi követelés perlése és végrehajtása bekövetkezhetik. Ugyancsak nem zárja ki a bűnösség megállapítását az a körülmény, hogy vádlott ingatlanait olyan egyénre ruházta át, kinek vádlottal szemben szintén követelése állott fenn, mert a vádlott károsítási célzata éppen abban valósult meg, hogy vagyonát egyik hitelezője elől elvonván, azt szándékosan kedvezményezett másik hitelezőre ruházta át. (C. 7816/ 930.) A Btk. 386. §. a hitelező érdekeit nem bizonyos lefoglalt ingók eltulajdonításával szemben (Btk. 359. §.) védi, hanem e szakasz szempontjából figyelembe kell venni a terheltnek egész vagyoni állapotát, végrehajtás alá vonható összes ingó és ingatlan vagyonát. (V. 190 = 7954/929.) Okirathamisítás. 391. §. Közokirat az az okirat, amelyet közhatóság hivatali hatáskörén belül, vagy közhiteleséggel felruházott személy ügy-