Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

63 egyén. Az ügyvéd hírnevét, valamely teljesen alaptalan bűnvádi feljelentés veszélyeztetheti. (V. 267. = C.1083/1930.X A hitelezőnek az a cselekménye, hogy adósát nyilt levelezőlapon fenyegetéssel adósságának megfizetésére kényszeríti, a zsarolást megállapítja. (C. 2029/1930.) A törvényes zálogjog a haszonbérbeadót csak arra jogosítja fel közvetlenül, hogy megtilthatja a törvényes zálogjoggal terhelt ingóknak a bérlemény területéről való elvitelét, sőt szükség esetén önhatalommal is megakadályozhatja ugyanazoknak tilalma ellenére megkísérelt elszállítását. Egyébként azonban a haszonbérbeadó a bíróság igénybevételével gyakorolhatja ezt a jogát, még pedig azon szabályok szerint, amelyeket a Végrehajtási törvény a készpénzkövetelés, biztosítása és kielégítése céljából ingóságokra vezetendő végrehajtásra nézve általában és illetőleg a haszonbérköveteléssel kapcsolatban, ugyanebben a vonatkozásban, a 225.. 230., 112. és 119. §-okban különösképen is előír. De jogszabályaink szerint a haszonbérbeadó még e jogait sem gyakorolhatja akkor, ha a bérleményen maradt ingók az ő bérkövetelésének fedezésére nyilván elegendők, vagy ha az ő haszonbérkövetelése egyéb módon biztosítva van. A haszonbérbeadó az esetben, ha az őt törvényileg megillető zálogjog érvényesítésének határát túllépi, az önbíráskodásnak jogtalan módját valósítja meg, mely a zsarolás tényálladékát kimeríti. (V. 898. = C. 7180/1930.) Amennyiben a bérlő, a visszatartási jogot gyakorló bérbeadónak magatartását nem tartja jogosnak, mivel — álláspontja szerint — ingósága foglalás alá nem vonható. — úgy ingóinak kiadása végett a törvényes útat, a bíróság segélyét kell igénybe venni s nem kényszerítheti a bérbeadót annak tűrésére, hogy ingóságait bértartozásának kifizetése nélkül elszállíthassa. (C.2139/1933.) 353. §. Súlyos vagyoni kár okozásával való fenyegetés címén a zsarolás csak akkor minősül a Btk. 353. §-a szerint, ha a kilátásba helyezett súlyos vagyoni kárt a fenyegető tettes úgy tünteti fel, mint amely a fenyegetéssel szorosan összefügg és a fenyegetésben rejlő okozatosságként, a fenyegetés beváltásával következnék be. (C. 5780/1931.) A kilátásba helyezett hátrány veszélyének bénító közvetlensége és rögtönössége nem tényálladéki elem. A sértett elhatározására ható fenyegetés fokát, súlyát, veszélyességét mindig a szembenálló felek személyi sajátságainak és erőviszonyainak, nemkülönben a sértett elhatározá-