Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

49 Nem lehet jogilag arra következtetni, hogy a vádlott a tettet erős felindulásban követte el, ha a sértett leszurása előtt az annak részéről a már megszokott és így várható magatartáson kívül valami új, más, amire a vádlott nem számíthatott, s ami ennélfogva mint robbantó erő a vádlottban állandósult elkeseredést fellobbantani és az öntudat elhomályosításáig felfokozni alkalmas lehetett volna. — nem történt. (C. 2507/930.) A Btk. 281. §. 2. bekezdésében irt minősítés megállapításához egyáltalán nem szükséges az, hogy a vádlott orvosi látlelettel igazolt sérüléseket szenvedjen, hanern elegendő, ha őt a sértett részéről bármilyen jogtalan súlyos bántalmazás éri, mégha az testi sérülést nem is okozott és ölési szándéka a miatt támadt erős felindulásban keletkezett. (C. 3922/931.) A bántalmazásnak jogtalan és súlyos volta nemcsak a cselekmény objektív súlyától, hanem a bántalmazó és tettes közti viszonytól, a vádlott egyéniségétől és személyi körülményeitől is függ. (C. 4855/932.) 282. §. Az enyhébb minősítésnek nem lehet az akadálya, hogy a tettest a megölt személy valamely adott, vagy igért jutalom által törekszik reábirni kívánságának teljesítésére. A törvény ilyen irányú megszorítást nem tartalmaz, kivételt nem tesz és a tettes részéről erkölcsi motívum fennforgását nem kívánja. (VII. 169 = 5201/932.) 284. §. Az a nő. kinek férje él, mindaddig, amig a férjétől törvényesen elválasztva nincs — miként ennek a m. kir. Kúria az 5. szám alatt hozott teljes ülési határozatában (BHT. 51.) kifejezést adott — házasságon kívül állónak nem tekinthető, — következésképpen az e kötelék fennállásának ideje alatt született gyermeke sem mondható házasságon kívül születettnek. Az ilyen gyermeknek az anya részéről történt megölése tehát nem a Btk. 284. §., hanem a Btk. 279. §. szerinti büntettet valósítja meg. (V. 1272 = C. 4559/931., — VI 498 = C. 6154/931.) A magyar magánjog szerint az emberi élet a szülés befejezésétől kezdődik és ez az orvosi tudomány megállapítása szerint, az újszülött lélekzésével áll be, azonban ez a büntetőjog szemponjából nem fogadható el. A Btk. 284. §-a értelmében a szülés alatt elkövetett életpusztító cselekmény már ölés, amelynek tárgyát a törvény gyermeknek, tehát élő embernek nevezi. (VII. 609 e= C. 444/933. Az orvosok véleménye szerint a szülés állapota nem jár eszméletlenséggel, legfeljebb bizonyos fokú abnormális exal4