Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

50 táltsággal, — amit a mindennapi élet tapasztalata is támogat. (C. 1390/931.) Ha a vádló gyermekülés büntette (Btk. 284. §.) vagyis ember élete elleni bűntett miatt emelt vádat, úgy a bíróság a tettazonosság körében áttérhet a Btk. 290. §-ának vétségére, mig a sértett jogi érdekkülönbségénél fogva, a Kbtk. 123. §-ra való áttérés törvénysértő volna. Ez csak megfelelő vád esetében, tehát önállóan s csak mint a Btk. 284. §-ban meghatározott büntettél anyagi halmazatban álló kifogás jöhet figyelembe. (C. jh. 277/932.) 285. §. A Btk. nem tartalmaz oly rendelkezést, amely kifejezetten büntetlenné nyilvánítaná, vagyis tehát megengedné a terhességnek-akár a nő életét vagy egészségét fenyegető veszély esetében is-művi megszakítását, vagyis a magzatéihajtást. Azonban magától értetődő dolog, jogi axióma, hogy nincs kriminalitás abban, ha az orvos saját lelkiismerete szerint s a fél beleegyezése mellett végrehajt egy műtétet, melyet — legyen az bár terhesség megszakítására irányuló is — a beteg, illetőleg a terhes nő életének vagy egészségének veszélye okából komolyan, vagyis tudományos meggyőződése szerint szükségesnek tart. A műtétet végrehajtó orvost tehát cselekményénél nem valamely jogsértő eredményre (Btk. 75. §.), — hanem ellenkezőleg, életmentésre irányuló szándék vezeti. A hivatásnak szabályszerű gyakorlása közben egy nagyobb veszély, vagy jogsérelem elhárítása céljából elkövetett ily cselekmény miatt a bűnösség megállapítása az általános jogérzetbe ütköznék. (C. 2894/930., — VII. 331 = C. 118/933.) A Btk. 285. §. 1. bek. 2. tétele alá eső súlyosabb minősítés szempontjából nem a magzat eltávolításának, hanem a fogamzásnak, a teherbeesésnek időpontján van a súly, ennek kell az érvényes házasság tartamára esni. (V. 1075 = C. 420/931.) A törvény szerint a Btk. 285. §. második bek. 2. tételében írt bűncselekmény ismérve, hogy a méhmagzatelhajtás, tehát maga az a ténykedés történjék bizonyos jutalomért, kilátásba helyezett anyagi előnyért. (VI. 1340 = C. 4589/932.) A nyeremény vágy vagyoni haszonra irányuló célzatot jelent. Az, vájjon az ellenszolgáltatás a szolgáltatásnak megfelelő volt-e, teljesen közömbös már csak azért is, mert a törvény által tiltott orvosi műtétekért díjazás jog szerint nem jár. (V. 1076 = C. 1031/931.) A birói gyakorlat szerint a nyereségvágy olyan személyes körülmény, amely csak arra hat ki, akinek tevékenységét a nyereségvágy mint indító ok befolyásolta. Az tehát ilyen érte-