Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

43 és jövedelemszerzésre irányuló akarata irányította. (C. 3078/930.) Üzletszerű kerítés esetén, ha a vádlott a kerítést több esetben, vagyis több nőszemélyen és nem (a védett jogtárgy, a sértett személy ugyanazonossága, valamint a szándék és akarati elhatározás egysége folytán) folytatólagosan követte el, a Btk-nak az anyagi halmazatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (Kir. Kúria 28 számú döntvénye. — V. 35.) Üzletszerű kerítés fennforgása esetén, ha a vádlott a kerítést több esetben, több női személy sérelmére, — és nem csupán egy személy sérelmére folytatólagosan követte el — ugyancsak a Btk.-nak az anyagi halmazatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. ( C. 1218/931.) 1920. évi VII. t. c. 2. §. (Btk. 248. §.) Az 1929. évi VII. t. c-ben az az időpont, amelyben a törvény hatálya kezdődik, megállapítva nincs és ez időpont megállapítása a minisztériumra sincsen bízva; — ennélfogva az 1881: LXVI. t. c. 4. §-ához képest az 1929: VII. t. c. kötelező ereje az Országos Törvénytárban való megjelenését (1929. március 14.) követő 15. napon, azaz 1929. március 29. napján kezdődött. (V. 369 = C. 7773/930.) Az 1929. évi VII. t. c. 2. §-a a bűncselekmény tényálladékának meghatározásánál — a Btk. 248. §-ban foglaltnál — szigorúbb intézkedést tartalmaz, amikor nemcsak a fajtalanságot tartalmazó, hanem a szeméremsértő sajtótermék előállítását is tilalom alá helyezi. (V. 428 = C. 1832/930.) A „fajtalan" szó olyan valamit jelent (szavat, beszédet, cselekedetet) ami bujaságra ingerel, tehát a kéjvágy felkeltésére alkalmas; — „szeméremsértő" ellenben az, ami erkölcsi érzetünket, tehát a nemi ösztönt illető erkölcsi érzetünket is bántja. Amig tehát a ,.fajtalan" szó, irat, cselekmény egy ingert alkalmas kiváltani a hallgatóban, vagy szemlélőben, addig a „szeméremsértő" cselekedet épen ellenkezőleg bántja, sérti annak erkölcsi érzékét. — A törvény indokolása szerint a hivatalos fordítás az „obscene" francia szót, az eddig használt „fajtalan" szó helyett a „szeméremsértő" magyar kifejezéssel adja vissza azért, mert ,,obscene" mindaz, ami nyíltan sérti a szemérmet. A magyar nyelvben tehát helyesebbnek látszik a „fajtalan" szót „szeméremsértő" kifejezéssel helyettesíteni, mert ez utóbbi kifejezés kétségtelenül tágabb fogalmat jelent és így az egyezmény szellemének inkább megfelel. — (C. 7773/930.) E vétségnek tehát a nemi érzékiségre irányuló célzatos